18290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tőzeghez hasonló anyagok czentrifugálására, szárítására és impregnálására valamint plasztikus tárgyakká történő esetleges földolgozására
Megjelent 1900. évi jnnius lió 7-én. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 18290. szám. XVIl/f. OSZTÁLY. Eljárás és készülék tőzeghez hasonló anyagok czentrifugálására, szárítására és impregnálására, valamint plasztikus tárgyakká történő esetleges földolgozására. LANDMANN RICHÁRD KERESKEDŐ LIPCSÉBEN ÉS REIF MIKLÓS MÉRNÖK HANNOVERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 augusztus hó 9-ike. A jelen találmány tárgyát különböző anyagok czentrifugálására, szárítására és impregnálására szolgáló eljárás és készülék képezi és végezélja az anyagoknak plasztikus tárgyakká való földolgozása. A következőkben az eljárásnak főkép tőzegre való alkalmazása van ismertetve. A tőzeg földolgozására szolgáló jeleidegi eljárások még magának a brikettgyártásnak szerény követelményeit sem elégítik ki, miután ezek ama föladatot, hogy a szárítás minden időben lehetséges, kis helyen véghezvihető, gyors és ne nagyon drága legyen, valamint, hogy a tömítés, a mely utóbbinak az atmoszférikus befolyások ellenében tartósnak és bizonyos értelemben a tűz ellenében biztosnak kell lennie, olcsón eszközölhető legyen, megoldatlanul hagyják ; másrészt pedig, miután a szükségelt befektetési tőke az évenkint csak néhány hónapon át tartó munkaidőszakhoz és a gyártmányok csekély forgalmi értékéhez viszonyítva rendkívül nagy, igyekeznek művészi értelemben vett plasztikus tárgyakat is előállítani. Az ismert eljárások czélja azonban mostanig csak az volt, hogy tőzegből, vízből és valamely kötőanyagból álló, hidegen kevert vagy föl főzött [(épből alakzatot sajtoljanak, illetőleg öntsenek vagy pedig, hogy száraz tőzegből sajtolt tárgyakat kötőanyagok oldatában impregnáljanak. Az említett első eljárás azonban a tőzeg hygroskopikus tulajdonságánál fogva, rendkívül nehéz szárítás után is csak alaktalan, esetleg szétszaggatott darabokat eredményez, míg az utóbb említett eljárás épenséggel nonsens, miután természetes, hogy sajtolt tőzeg a nélkül, hogy valamely folyadékot szívna magába, csak külsőleg vonódhatik be a folyadékban foglalt kötőanyaggal. Ha azonban a folyadék benyomul, akkor a rendkívül hygroskopikus tőzeg alakváltozás közben péppé lesz, a mivel tehát ismét csak az első eljáráshoz jutottunk. Ezen eljárások épen ezért nem is terjedtek el a gyakorlatban, miután az előbb említett nehézségeken kívül még annak szüksége is fölmerült, hogy a tőzeget vegyileg átalakítsuk, hogy a kötőanyagokat és az impregnálásokhoz szükséges pótanyagokat egyszerűen juttathassuk a tőzeghez, úgy hogy ez a sajtókat vagy hengereket elhagyva, teljesen kész, rendkívül ellenállóképes és fa- vagy kőszerű minőségű gyártmány alakjában nyeressék. Ezen említett nehézségek