18287. lajstromszámú szabadalom • Berendezés zárt helyiségek szellőztetésére, hűtésére és fűtésére
mely levegő előbb szitaszövetekkel és szűrökkel tisztítatott, egy mechanikai erő (motorok) alkalmazása által megfelelően emelni kell, a midőn a levegő a légtartány tetején elhelyezett önműködő csapószelepekén át fölülről vagy szívócsöveken át alulról beszivatik. Tartányok alkalmazásánál a levegő visszaáramlásának megakadályozására a kifolyócsövek a fölfelé való haladás alatt önműködően záratnak, illetve a lefelé haladásnál ismét kinyittatnak. A levegő a ház aránylag legegészségesebb helyéről (udvar, kert) szállíttatik a tartányokhoz, azonban korlátlan távolságokról erdőkből, hegyekről és tengervidékekről csatornákban is vezethető a tartányokhoz, mely esetben a maximális súrlódási ellenállás végállomásain szekundér berendezések (légtartányok motorokkal mint az első állomásnál, vagy ventilátorok és légsűrítők) kapcsoltatnák be. A főlégtartányból a föntebb leírt módon kiszorított és már a tartányban a falakról lecsöpögő és a víztartányban lévő víz által megnedvesített és mosott levegő vagy egy megfelelő nagy czellán vezettetik keresztül, melyben kaloriferek, vagy gőz és melegvíz csőkígyók által melegíttetik, vagy egy ugyanolyan nagy másik czellán vezettetik át, melyben (nyáron) kigyózócsövek segélyével, melyekben a vízvezetéktől jövő víz folyton kering, hűttetik. Vízvezetékek hiányában I czélszerű kutakat alkalmazni, melyeken a levegő kigyózócsövekben vezettetik át. Nagy hőség beálltával úgy a hütőczellában mint a kútban jégpótlék alkalmazható. A hűtés | azonban első sorban már a légtartányban az utóbbiban keringő víz által történik, mely vízhez a szükséglet szerint szétdarabolt jég adható. Ha a természetes levegőt sem fűteni, sem hűteni nem kívánjuk, akkor a levegő vagy egy közömbös Jlégczellába, vagy a folytatólagos főcsőben az egyes elágazásokhoz vezettetik. A főcsővezeték e czélból tehát közvetlen a légczellák előtt három irányba, a fűtő-, hűtő- és közömbös czellába ágazik el, mely elágazások a czellák mögött ismét egy kiáramlócsőbe nyílnak. A czellák tolóajtók által vannak egymással összekötve, tehát mindegyik külön vagy mind együtt mint fűtő , hűtő- vagy közömbös czella használható. Tolattyúk alkalmazása által a levegő tetszés szerint a czellák mindegyikébe vezethető, vagy ezek mindegyikéből elvezethető, miáltal a meleg és hideg levegő gyakran szükséges keverése tetszés szerint elérhető. A meleg (ha szükséges szterilizált) vagy hideg (ha szükséges szárított) levegő a légczellákat csekély nyomásveszteséggel csövekben elhagyja, mely csövek azonban a czelláktól a kiáramlási helyig a meleg vagy hideg veszteség ellen kellően védve vannak és a levegő az elágazásoknál mindig szűkülő csövekben az egyes helyiségekhez halad, hol vagy közvetlenül kiárainlik, vagy a falak hosszában vezetett, a mennyezeten vagy a padlózaton a keretléczek helyett behelyezett és szitaszerűen lyukasztott minimálcsövekben egyenletesen eloszolva zaj vagy léghuzam, valamint a hőmérsékletnek kellemetlen változásai nélkül az emberi lélegzőszerveknek rendelkezésére áll. Az elhasznált levegő elvezetése rendes körülmények mellett mesterséges berendezés nélkül az ablak és ajtónyílásokon, valamint a falazaton át történik; nagyobb igényeknél az ismert elvezetőkészűlék valamelyike (közönséges ablakszárnyak vagy szívókészülékek) alkalmaztatik. Nagyobb nyilvános épületeknél czélszerű a helyiségek üres állapotában az előfűtési vagy előhűtést körfolyamat által létesíteni, a midőn nem kívülről vétetik folyton friss levegő, hanem a belső levegő külön csövekben a kellő hőmérséklet állapotáig ismételten a légtartáuyokhoz vezettetik és a szellőzési folyamat csak a helyiségek használatbavételénél áll be. A helyiségek ablakai különösen az utcza felé lévők, lehetőleg légmentesen zárandók, illetve befalazandók ós jól betapasztandók. Ezen berendezéssel kapcsolatban egy teljesen biztosan működő tűzoltóberendezés önmagától adódik; ha nevezetesen az egész vezeték csövei (a fűtő- és hűtőczella, valamint légtartáuyokhoz vezető csövek kivételével) elég erősre vannak készítve, hogy a