18279. lajstromszámú szabadalom • Gazdasági egérfogó
— 2 oldalukon egy bádoghüvelyt hordanak, mely lazán a (d) kengyel középső (g) oldalára van szerelve, úgy hogy az (f) lemez, mihelyt ennejk a (g) kengyelrésztől a tartály középpontja felé eső valamely pontjára csekély nyomás gyakoroltatik, a tartály feneke felé megbillen és az 1. ábrában vonalkázottan föltüntetett állásba jut, a mikor is a (c) tányér és az (f) lemez között jelentékeny hézag keletkezik. Hogy azonban az egyes (f) lemezek megbillentésük után ismét eredeti állásukba jussanak, azoknak külső végén a (h) ellensúly (1. ábra) van elrendezve, mely mihelyt az(f) lemez megbillenését okozó nyomás megszűnik, az (f) lemezt eredeti állásába viszi vissza. Mindegyik (f) lemez alatt ezenkívül egy-egy a tartály köpenyének belső oldalához forrasztott, rézsútos állású (i) ütköző van elrendezve, mely arra szolgál, hogy az (f) lemez megbillenését határolja és ez által megakadályozza, hogy az (f) lemez oly ; állásba jusson, melyből azt a (h) súly * vissza nem tudná billenteni. Aiz (a) tartály fölül a (j) tetőt hordja és alul egy második (k) tartályba torkoló (1) csőtoldattal összeköttetésbe hozható Írri) csőtoldattal van ellátva, mely utóbbiban a csak a berajzolt nyíl irányában nyíló rácsos (n) ajtó van elrendezve. Az (1) csőtoldat, melyet épúgy, mint az (m) csőtoldatot előnyösen négyszögletes harántmetszettel foganatosltunk, az (o) tolőajtóval elzárhatjuk, mely utóbbi a (p) dróthurokban vezetődő (r) rúdhoz van erősítve és nyitott azaz megemelt állásában az (s) retesz segélyével rögzíthető. A (k) tartály az (a) tartállyal való összekapcsolás czéljából a két (t) horoggal van ellátva, melyek meghajlított részeikkel az (a) tartár lyon megerősített (v) hüvelyekbe kapcsolhatók. be. A (k) tartály ezenkívül a leemelhető (x) födéllel van ellátva. Az egérfogó fölállítása előtt a (c) tányérra tetszőleges csalétket helyezünk, melyet előnyösen lisztpép segélyével a tányérhoz ragasztunk. Ezután az (a) tartályt az (f) lemezek magasságáig a földbe mélyesztjük és mellette a (k) tartály számára megfelelő nagyságú lyukat ásunk; erre a (k) tartályt ezen lyukba állítjuk, miközben a (t) horgokat a (v) hüvelyekbe kapcsoljuk; ezután az (o) ajtót megemelt állásában rögzítjük, a (k) tartályt földdel behányjuk és az egész egérfogót előnyösen szalmával letakarjuk. Ha már most az egér a (c) tányéron lévő csalétekhez akar jutni, kénytelen az (f) lemezek egyikére rálépni, mely az egér súlya alatt megbillen, úgy hogy az egér a,z (a) tartályba esik, melyből többé ki nem szabiaduihat. Az egér ezután menekvést keresve, az (m) csőtoldatba téved és ennek (n) ajtaját megemelve, a (k) tartály felé fut és ebbe beesve fogva marad. Ha a (k) tartályba összefogdosott egereket el akarjuk pusztítani, az (o) ajtót lebocsátjuk, a (k) tartályt a földből kiemeljük és az egereket vagy mindjárt a helyszínén vízbe fullasztjuk és a kiürített (k) tartályt visszahelyezzük vagy pedig a (k) tartályt egy üres tartállyal helyettesítvén, elszállítjuk. A mint tehát látható, a találmány tárgyát képező egérfogó az eddigi egérfogóknak a bevezetésben említett összes hátrányait teljesen beszünteti, igen sok egér összefogdosására alkalmas, folytonosan hatásos állásban marad, semmiféle fölügyeletet nem igényel és teljesen zajtalanul működik. Előnyös az egérfogót minden második nap kiüríteni, mivel máskülönben a benne lé,vő egerek erős bűzt terjesztenek, a mi az összefogdosandó egereket elriasztja. Az egérfogót kellően méretezve, természetesen patkányok, hörcsögök és egyéb mezei állatok összefogdozására is alkalmazhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mezőgazdasági egérfogó, jellemezve egy a földbe helyezendő (k) gyűjőtartállyal összekapcsolható és a csalétek elhelyezésére szolgáló (c) tányér körül elrendezett (f) billenő lemezekkel födött (a) tartály által. 2. Az 1. alatt igényelt egérfogónak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy az
