18260. lajstromszámú szabadalom • Javítás levéborítékokon, zárt levelezőlapokon és hasonló borítékokon

Megjelent 1900. évi jtinin8 hó 6-án. MAGY. g^J KIR. SZABADALMI ||gÍ| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18260. szám. Xin/d. OSZTÁLY. Javítás levélborítékokon, zárt-levelezőlapokon és hasonló borítékokon. BARY EMIL ÜGYVÉD SAINT-MAURBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 november hó 24-ike. A következőkben leírt találmány tárgya a levélborítékoknak, zárt-levelezőlapoknak, sürgöny- vagy egyéb borítékoknak oly szerkezete, mely által azok minden illetéktelen fölbontás ellen meg vannak védve, akár vízzel, gőzzel, tűvel vagy más eszközzel kísérlik is meg a fölbontást, mivel ezen találmány szerint készült borítékot teljesen szét keli szaggatni vagy át kell lyukgatni, hogy azt fölbonthassuk. A mellékelt rajzon : az.l. ábra a boríték összeragasztandó részeinek csipkézetét mutatja az összeragasztás előtt; a 2. ábra azt mutatja, hogyan kell e két részt egyesíteni; a 3. ábra egy találmányom szerint készült borítékot szétbontott állapotban tüntet föl; a 4. ábra ugyanez a boríték zárva oldalnézetben, melyen a föl nem törhető borítékzár, vagyis a leragasztás módja látható; az 5. ábra a találmány szerint zárt levelezőlap vagy sürgöny szétbontott állapotban ; a 6. ábra ugyanezt a lapot zárt állapotban mutatja. A találmány elvben abban áll, hogy a papiros ama két szélét, melyet a boríték lezárása czéljából össze kell ragasztani, az (a a a) csipkék alakjában kivágjuk (1. ábra) és e két szélt azután a boríték lezárása czéljából a 2. ábrán látható módon olyképen ragasztjuk egymásra, hogy mindegyik (a) nyúlvány a megfelelő űr irányában legyen s az (x—x) vonalak egymást födjék. Az (a a) nyúlványokat azokon az oldalukon, mellyel a (b) résszel érintkeznek, meg kell enyvezni. Az ily módon lezárt boríték föl nem törhető, mert az összeköttetési pontok váltakozó elhelyezése és nagy száma következtében illetéktelenül föl nem bontható a nélkül, hogy a borítékot alaposan szét ne szakgatnók vagy át ne lyukgatnók. A borítéknak többi összeragasztandó szélei, mint pl. (c c) a szokásos módon vannak enyvezve és összeragasztva. Megjegyzem, hogy a nyúlványokat nem kell okvetlenül — mint azt az 1. és 2. ábrák mutatják — derékszögben kivágni, hanem azok alakja szükség vagy izlés szerint változtatható. így a 3. és 4. ábrákon látható borítékon, melynél a lezárás az átló irányában történik, derékszögű nyúlványok is vannak ugyan, de a boríték sarkain lévő nyúlványok többékevésbbé ferdén vannak metszve. A nyúlványok alakja egyébként teljesen izlés szerint változtatható, lehet hosszúkás, hegyes, fogalakú stb. Az 5. és 6. ábrák egy részben módszerem