18201. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítő
2 — találmány tárgyát képező túlhevítőnél az által vannak beszüntetve, hogy minden túlhevítő cső, akár szűk, akár bő az, egyenlő mértékben járul hozzá a tűzgázok hasznosításához és másrészt a túzgázok maguk egyenletesen hevítik föl úgy a szűk, mint a bő csöveket, úgy hogy azon előnyök, melyeknek elérésére eddig a gőznek a hőmérséknövekvéssel arányos gyorsulást kölcsönöztek fokozott mértékben érvényesülnek. Hogy a túlhevítő összes zónáiban a túzgázok számára gyakorlatilag egyenlő átáramlási harántmetszeteket létesítsünk és a gőz áramlási gyorsulását mégis elérjük, a gőzvezetéket a gőz kiáramlása felé kevesebb csövet tartalmazó csőnyalábból képezzük; lehet azonban a gőzvezeték összharántmetszetének csökkenését a csövek számának csökkenésétől függetlenül, sőt egyenlő vagy növekedő számú csövekből álló nyaláboknál is az egyes csövek harántmetszetének megfelelő megválasztása által is elérni. Az első eset számára a mellékelt rajzban föltüntetett példa szolgálhat. Itt az (a) csövön kívül még három csőnyaláb, illetve csőcsoport van elrendezve, a hol is az (a) csőhöz legközelebb eső csőnyaláb a két (b b) csőből és a következő négy (c cl) és (c2 c3) csőből áll, míg az utolsó (a gőz beáramlását tekintetbe véve az első) csőnyaláb az öt (d dl d2 d3 d4) csőből áll. Ezen esetben az összes csövek végükkel az (A), illetve (Al) gőzkamrákba torkolnak, melyekben az (A2) harántfalak vannak elrendezve, melyek a csőcsoportok nagyságát, illetve az egyes csőcsoportokat alkotó csövek számát határozzák meg. Ezen harántfalak az (A Al) gőzkamrákat, tehát egymástól elkülönített szakaszokra osztják. Az (A3) csőtoldaton át az (A) kamrába áramló gőz előbb az öt (d dl d4) csőbe kerül, melyekben a gőz mindenekelőtt megszáríttatik, esetleg kis mértékben, pl. 210° C.-ra fölhevíttetik, a mikor is a csövek harántmetszete a gőz mennyiségét illetőleg előnyösen akként van meghatározva, hogy a gőz sebessége másodperczenként körülbelül 15 m. legyen. A gőz ezután a (d d4) csövekből a (c . . . c3) csövekbe áramlik, melyekben a gőz sebessége a csökkentett harántmetszet következtében nagyobbodni fog. Ezen sebesség a (b bl) csövekben megkettőződik ; végre a sebesség az (a) csőben is megkettőztetvén, a gőz a kivánt legnagyobb hőmérsékletre fölhevítve, mostani legnagyobb sebességével az (A) kamrának (A4) csőtoldatán kiáramlik. Az egyes párhuzamos csöveket a gőzkamrák által azon esetben is összeköthetjük egymással, ha különböző, még pedig vagy kisebbedő és nagyobbodó vagy részben kisebbedő és részben nagyobbodó keresztmetszetű csövek vannak egymás mögé kapcsolva. Ezen berendezésnél azonban a gőznek az egyik csőből a másikba, vagy egy csoport egyik csövéből vagy egy csőcsoportból egy más csőcsoportba való átvezetésére nem a gőzkamrákat mint ilyeneket használjuk föl, hanem ezen kamrák belsejében külön átvezető süvegeket rendezünk el, melyek ugyancsak tárgyát képezik a jelen találmánynak. Ezen süvegek úgy a csövek felől, mint a kamrák felől gőznyomás alatt állanak és ezenkívül tehermentesítve vannak, mivel a gőz ezen átvezető süvegek belsejében és azokon kívül ugyanazon feszültséggel bír. Ezen berendezés a mellékelt rajznak 2—5. ábráiban függélyes, illetve vízszintes metszetben van föltüntetve, még pedig oly túlhevítővel összeköttetésben, melynek csőcsoportjainál a csövek különböző harántmetszettel bírnak és melynek csöveinél e szerint a folyton kisebbedő összharántmetszetet a csövek számának esetleges csökkenésétől függetlenül az egyes csőharántmetszetek megfelelő meghatározásával érjük el. Az (A3) csőtoldaton át (2. ábra) az (A) kamrába beáramló gőz mindenekelőtt a négy (g gl g2 g'3) csövekbe és ezekből az 5. ábrában szakadozott vonalakkal föltiintetett (e) átvezető süvegeken keresztül a (g . . . g3) csövekénél kisebb harántmetszetű négy (f) csőbe áramol. Az (e) süvegek az alsó (Al) kamrában vannak elrendezve. A fölső (A) gőzkamrában négy (el) átvezető süveg (4. ábra) van elrendezve, melyek egy-egy (f) csövet két-két tetemesen szűkebb (d dl .... (16 d7) csővel (5. ábra) akként kötnek össze, hogy ezen
