18201. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítő

Megjelont 1Í)0(). évi május Iió 31 -én. MAGY. A KIR. SZABADALMI jHp? HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18201. szám. V/G/2. OSZTÁLY. Gö'ztúlhevítö. SZAMA'TOLSKI HUGÓ MÉRNÖK M/M

FRANKFURTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 deczember hó ü-ika A jelen találmány tárgyát oly gőztúlhevítő | képezi, melynél a gőznek a hőmérséknöve- | lésnek megfelelő áramlási gyorsulást kölcsönözünk. A míg azonban az eddigi ily gőztúlhevítőknél a gőzuek áramlási gyorsulását a kiáramoltató hely felé szűkülő csövek segélyével idézték elő, addig a jelen találmány szerint elrendezett gőztúlhevítőnél a gyorsulás független az egymással egymásután kapcsolt, illetve egy folytonos vezetéket képező csövek átmérőjétől. Ez által lehetővé válik a csöveket egyenletesen fölhevíteni és különösen a tűzgázokat sokkal jobban kihasználni, mint eddig; ezt az által érjük el, hogy az egyenlő vagy különböző harántmetszettel bíró túlhevítő csöveket egymáshoz képest akként rendezzük el, hogy a tűzgázok számára szolgáló átáramlási harántmetszetek a gőztúlhevítő összes zónáiban gyakorlatilag egyenlők legyenek egymással, a hol is azon esetekben, midőn ezen föltételeknek maguk a túlhevítő csövek által, illetve ezeknek egymáshoz képest való elrendezése által nem tehetünk eleget, akkor esetleg a meglévő határoló falakat is segítségül vesszük ezen czél elérésére. Ha ez az egyik vagy másik esetben esetleg elkerülendő volna, akkor e helyett külön beépítményeket (a tűzcsatornában, illetve a túlhevítő csövek között beépített lemezeket stb.) alkalmazhatunk. A gőz kiáramlási helye felé szűkülő csövekkel bíró túlhevítőknél, például azon igen gyakori esetben, midőn ellenárammal dolgozhatunk, a szűkebb csövek a tűzgázok beáramlási helyén vannak elrendezve, úgy hogy a tűzgázok a szűk csövek között aránylag nagyobb átáramlási harántmetszetre találnak, mint hátrább az átmérőjükben nagyobbodó csövek között. Ennek következtében eleinte a tűzgázoknak csak egy része érintkezik a túlhevítő csövekkel, még pedig azon része, mely tényleg a túlhevítő csövekbe ütközik, míg a tűzgázoknak az ezen csövek között ezekkel való érintkezés nélkül tovaáramló része a gőz túlhevítésére még nem hasznosíttatik. Ez bizonyos mértékben a túlhevítőnek csak hátsó részében történik, a hol a túlhevítő csövek közelebb vannak egymáshoz, illetve nagyobb átmérőjük következtében közöttük kisebb közt hagynak meg. A tűzgázok a túlhevítőnek csak ezen részében hasznosíttatnak némileg raczionálisan, míg a túlhevítőnek mellső részében a tűzgázok hasznosítása tökéletlen, úgy hogy azok túlhevítőt túlságos nagy hőmér! séklettel hagyják el és nem vezetnek gazdaságos üzemhez. Ezen hátrányok a jelen