18168. lajstromszámú szabadalom • Javítások pneumatikus kerékabroncsokon

_ Megjelent 1900. évi május lió 25-én. &1AGY. SZABADAT-Ml KIR. H1VATAL SZABADALMI LEIRAS 18168. szám. XX/a/2. OSZTÁLY. Javítások pneumatikus kerékabroncsokon. LOUIS DE FRANKLIN MUNGER GYÁROS NEW-YORKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 deczember hó 5-ike. Jelen találmány pneumatikus kerékabroncsokon és ezeknek koszorúin eszközölt javításokra vonatkozik és tárgya össze nem eső pneumatikus kerékabroncs létesítése, valamint ennek a keréktalphoz való erősítése és különösen automobilok vontató kerekein való használatra van szánva. Ezen czélból a találmány lényegileg abban áll, hogy egy közönséges pneumatikus kerékabroncsot alkalmazunk, előnyösen köralakú keresztmetszettel és belül ellenkező oldalukon ütköző bordákat vagy párnákat rendezünk el, melyek közül az egyik a kerékabroncs futófölületére, a másik a koszorúra fekszik. Ezen ütköző bordák mérete és alakja olyan és úgy vannak elhelyezve, hogy az abroncs a túlságos terhelés folytán való összeesés vagy belapulás ellen meg van óva, a mennyiben a bordák ilyen körülmények között egymással érintkezésbe jutnak és ez által automatikusan párnát alkotnak. A bordák ütköző föliileteinek elrendezése olyan, hogy megakadályozza azoknak egymáson való oldalsó eltolódását és ennek következtében a kerékabroncs oldalsó elhúzódását, mely beállana, hogy ha a bordák az egymással való érintkezés alól kicsúszhatnának, mi lehetővé tenné azt. hogy az abroncs összeessék és a mi könnyen megtörténhetne, hogyha a kocsi fordul vagy ferde síkon halad. A bordák keresztmetszetének legelőnyösebb alakja a mellékelt rajzon látható, hol az egyik V alakú mélyedéssel van ellátva, a másik pedig megfelelő kiemelkedéssel bír. Azonban ezen záró és egymásba kapaszkodó fölületek bármilyen más alakban is készülhetnek. A találmány értelmében továbbá egy gyűrűalakú fémkoszorúról vagy ágyról gondoskodunk az abroncs számára, melyhez az abroncs ütközőfölületei vulkanizálás útján vannak megerősítve. Ez a koszorú vagy úgy van a keréktalpra alkalmazva, hogy arra föltolható és rajta elválasztóan van megerősítve. Ily módon az abroncsnak egy állandó alkatrészét képezi, mely azzal fölfújt állapotban a kerékhez erősíthető és arról eltávolítható. A mellékelt rajz metszetben tünteti föl az ezen találmány tárgyát tevő abroncsot és ennek összeköttetését a keréktalppal. Az (A) abroncs több részből van összetéve és áll a kaucsukból való (2) külső rétegből vagy futófölületből, a (3) szövetrétegekből, a belső (4) levegőcsőből, az (5) és (6) bordából, a kiegészítő belső (7) levegőcsőből, mely az (5) ütközőborda belső fölületét födi és melynek szélei a (4) csőhöz