18147. lajstromszámú szabadalom • Üvegelőállításra szolágló villamos olvasztó kemencze

— 2 — mely az olvasztó kemenczével közvetlen érintkezésben van, s innen a (g) csatornán át a (B) csatornába ömlik. A (B) csatornában (4 és 5) másodrendű vezetők vannak elrendezve, melyek a csatornába hosszában is beágyazhatok, úgy hogy a folyékony anyag egy izzó fölületen folyhat le a kádba. E másodrendű vezetők tehát a hőfok állandósítására szolgálnak, s az áram átmenése által önműködőlég szabályoztatnak. Közönséges üveg előállítására elég volna a (B) csatornát alsó végénél káddá kiképezni, melyben az olvadt anyag a kádban elrendezett nagyobb számú másodrendű vezető által tartatnék meg a szükséges hőfokon. Hogy az üvegnek megfelelő hőfokot adhassunk, az olvadt anyagot (B)-ből a (C) térbe folyatjuk, honnan a (7) falon át az (E) térbe folyik s innen a (8) csatornákon át az (F) térbe lép. A (9) toldaton át hidrogéntartalmú gázok vezettetnek ide, melyek az olvadt anyag hőfokának állandósítására s a kád fűtésére szolgálnak. E czélra van alkalmazva a (G) kapcsolat is. A (10) nyíláson át a kádba lépő hidrogén, és oxygéngázok, szétporzott víz stb. először a (C és E) térben lévő anyaggal egyenletes érintkezésbe jönnek s a (18) csatornákon, melyek a (19) szelepek által nyithatók, az (F) térbe tovább vezethetők, hol elégésük által a hőfokot nagyobbítják. Az olvasztási folyamat közben képződő gázok a bevezetett elégetendő gázokkal a meleg kihasználására az (m) töltőaknán át, mely a (20 és 21) kivezető csatornákkal összeköttetésbe:i van; tovább keringhetnek a kád körül, míg csak a (23) csatornán át ki nem szabadulnak. Az egész kemencze e szerint az (A) előolvasztóból és a (W) kádból áll. melynek közepén a (9) toldat van s melyben (11 és 7) választófalak által az (E F és C) terek keletkeztek. A (W) fölső rész képezi a (W) kád tetejét. (W és W') körül van az (M) keringőfűtés, e körül egy tűzálló (I) réteg van elrendezve, mely az (L és L') vasburkolatot az elégéstől védi. A (W) kádat és (W) födőt a (26) kötőkarima tartja össze. A (C és F) terek teljes kiürülését a (29 és 30) levezető nyílások teszik lehetővé. Az (i) munkanyílások (k) tolókákkal elzárhatók s munkaközben az (1) retesszel tartanak fönt. Az egész kemencze a (24) csigákon gördül, berendezhető azonban mint állandó kemencze is. Minthogy az (A) előolvasztón át akemenczébe több anyag szállítható, mint a menynyit az földolgozni képes, czélszerű két kádat kombinálni egy előolvasztóval, mely' czélra a (K) leszerelő készülék szolgál (llá) hol egy (27) tolóka segélyével a (g) nyíláson lefutó anyag váltakozva ereszthető az egyik vagy másik kád (B) csatornájába. A (W) kád fűtésére czélszerű valamely könnyen égő folyadékot beletölteni, miközben az elégést oxygéntartalmú gázok bevezetése által még gyorsíthatjuk. Lehet egy elrendezést úgy is eszközölni hogy az (A) előolvasztó közvetlen a (C) tér fölé kerüljön, melyből az olvadt anyagot azután anyagteknőkbe vezetjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Üveg ós más anyagok előállítására szolgáló villamos olvasztó kemencze, azáltal jellemezve, hogy az olvasztandó anyagok egy egyszerű vagy kettős Volta-ív rendszer alkalmazása által a hosszúkás (a) tartóban megolvasztatnak, egy az olvasztó rendszerrel közvetlen összeköttetésben álló (f) csatornában fölfogatnak és egy (B) csatorna által a (W) kádba vezettetnek, mely kád a (11 és 7) választófalak által az (F C és E) terekre osztatik. 2. Az 1. alatt jellemzett villamos olvasztó kemenczében egy (A) olvasztó elrendezése olyképen, hogy a negativ elektród mint négyszögkeresztmetszetű üreges test lesz kiképezve, s az oldalán alkalmazott (o) lyukak az elektród lehűtésére és felhevítésére szolgálnak, míg a pozitív elektródok a negativ elektród két szemközti élének hosszában vannak elrendezve