18141. lajstromszámú szabadalom • Briquettirozási eljárás és kemencze a hozzávaló anyagok hevítésére
Meljelent 1900. évi május hó 22-éu. MAGY. g|| KIR SZABADALMI ^FFLF HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18141. szám, II/a. OSZTÁLY. Briquettirozási eljárás és kemencze a hozzá való anyagok hevítésére. WAISSBEIN MÓZES TECHNOLOGUS SZENT-PÉTER'VÁROTT. A szabadalom bejelentésének napja 1899 deczember hó 20-ika. Különösen igen zsíros kőszénnek hevítése alkalmával, mint ismeretes, a következő folyamatok lépnek föl: 1. Először a szénhői vízgőz távozik el. 2. Ha a kőszén bizonyos hőmérsékletre (pl. kovácsszén alkalmazása mellett körülbelül 300° C-ra) hevíttetik, úgy a szénrészecskék összesülnek. 3. További hevítésnél azon bitumenanyagok kiválása veszi kezdetét, melyek a szénmasszában való elosztódás folytán ennek részecskéit még inkább összesütik, úgy hogy a törési fölület egyenletessé és fénylővé válik, melyen többé a szénrészecskék föl nem ismerhetők. 4. A hevítés folytatásánál a szénből barna bitumengőzök távoznak el, míg a visszamaradt anyag megolvad és fölforr, tésztaszerű halmazállapotot vesz föl s kihűlése után erősen megkeményedik. 5. Ha a hevítést még ezen foknál is tovább folytatjuk, úgy koksz keletkezik. A kőszénnek föntebb ismertetett tulajdonságai lehetővé teszik, hogy azt a jelen találmány szerint kötőszer gyanánt használjuk föl, akár kőszénből álló téglák (briquette), akár kőszénnek érczekkel, grafittal, homokkal, chamotteval vagy más hasonló anyagokkal való keverékéből álló téglák előállítására. Megfelelőleg a kezelendő anyagoknak, valamint a jelen eljárás szerint előállítandó termékek alakjának és minőségének, a kőszén föntebb ismertetett tulajdonságainak vagy egyikét, vagy másikát, vagy valamennyit értékesítjük. így pl. azon czélból, hogy egy ugyanazon, vagy különböző minőségű kőszénfajok porából briquettet állíthassunk elő, ezen kőszénpor közé, ha az magában véve nem volna eléggé zsíros, a föntebbi értelemben kötőszer gyanánt szolgáló kőszénport elegyítünk és ezen keveréket az összesülég hőfokáig melegítjük föl, még pedig a bitumentes gőzök keletkezésének lehető kizárása mellett, mire a keletkezett összesült masszát, a nélkül, hogy azt jelentékeí nyen lehütenénk, formába sajtoljuk. Azon czélból, hogy vas- vagy más érczekből, grafitból, kokszból, homokból, ferrochromátból stb. téglákat állíthassunk elő, a föntebbi anyagokat daraszerűre összezúzván, kőszénporral elegyítjük s mindaddig hevítjük, míg a bitumentes gőzök kifejlődnek, mire a masszát, a nélkül, hogy kihűlni hagynánk, téglar vagy hasonló formákba sajtoljuk. Ha ezen termékeknek