18119. lajstromszámú szabadalom • Bunzen lángzók nagy nyomások számára
Megjelent 1900. évi május hó 18-án. MAGY. jgg KIR. SZABADALMI JLM HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18119. szám. II/d. OSZTÁLY. Bunsen-lángzók nagy nyomások számára. DR BRIX WALTÉR ÜGYVÉD ÉS PFIEL E. JÓZSEF VEGYÉSZ BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 október hó 30-ika. Az eddig használatos Bunsen - lángzók nagy nyomások számára kivétel nélkül oly módon működnek, liogy az égési anyag (gáz, éghető gőzök stb.) egy vagy több (1) fúvókán át (1. ábra) egy (2) térbe fuvatik, melyben tetszés szerint, és pedig állandóan nagy mennyiségű levegő van jelen. Az égési i anyag sugara ezen levegőt maga előtt és körül sűríti, mi által szétterjedésében és a levegővel való benső összekeveredésében meggátoltatik, úgy hogy a lángzón mint sugár halad végig, mely azonban nem eredményez hatásos lángot és mely előbb ütköző fölületek által szétválasztandó. Eközben az égési anyag levegővel keveredik, a mikor is a nyomás nagy része elvész, míg másik része a (2) térben létesülő keringőmozgásnál megy veszendőbe, mely a levegőnek folytonos beszívása és a sűrített levegőfölösleg oldalt történő kiszorítása által keletkezik. Ezen jelenség következménye a lángzó erős rúgása és sistergése, a nyomás lényeges gyöngítése, az égési anyag és a levegő egyenlőtlen és elégtelen keverődése, miközben a nyomás egy része részben a lángzó fölött lévő izzó testre is átvitetik. Az égési anyag és a levegő keverékének a keverő szitákon történő rögtönös elégésének következménye az, hogy az elégés nyugtalanul történik és hogy a fény lobog és a láng zúg-suttog. Az égési anyag nyomásának fokozásánál ezen hiányok jelentékenyen emelkednek, úgy hogy a lángzók gyakorlati alkalmazása vagy nyomásánál gáz stb. számára, daczára i az egyéb előnyöknek, az erős zaj és az izzó testek gyors elkopása következtében nem előnyös. A jelen találmány czlja már most nagy nyomás alatt álló (gáz-, gőz- vagy ködalakú) égési anyag számára, oly Bunsen-lángzót létesíteni, melynél a föntemlített hátrányok el vannak hárítva vagy legalább is annyira csökkentetnek, hogy azok a gyakorlati alkalmazásnak nem állnak útjában. Kísérletek kimutatták, hogy egy a fuvókából kiömlő gáz hosszú hegyes lánczot képez, ha a fúvóka a kiáramlási nyílás felé szűkül, míg ha a fúvókát egy fölül zárt csőben rendezzük el, a láng kiszélesedik és megrövidül, a mi még inkább beáll akkor, ha a fúvóka kúposán szélesedik. Ha már most az ily (3) fúvókát, melynek átmérője körülbelül a (4) lángzócsőével megegyezik, ez alatt rendezzük el és a lángzócsövet nagyobb távolságban tartjuk a fúvóka fölött, akkor zúgás keletkezik, mely onnan származik, hogy a tovaragadott levegő szétter-
