18113. lajstromszámú szabadalom • Szélmótor

— 2 -fogazott bordából, valamint egy ebbe kapasz­kodó (n) fogaskerékből áll, mely fogaskerék­nek a burokrészbe ágyazott tengelye külső oldalán egy kis (o) zsinórkerék ül és ezen zsinórkerék egy forgattyú segélyével kézzel vagy géppel hajtott (p) zsinórkerékkel áll kapcsolatban úgy, hogy ez utóbbinak forga­tása következtében az (m) köpenyrész kisebb vagy nagyobb mértékben előretolatik a védő­burokból és ezáltal a szélnek kitett működő szárnyfölület nagysága megfelelő módon változtatva lesz. Ha a védő-sisakot a szélkerék fölső részén rendezzük el. mint az a 3. ábrán oldalné­zetben, a 4. ábrán részben fölülnézetben, részben pedig metszetben és az 5. ábrán elölnézetben ábrázolt kiviteli alaknál látható, akkor oly elrendezést nyerünk, melynél maga a mótor a legegyszerűbb és a mellett legbiztosabb módon van megvédve az idő­járás viszontagságaitól. Ezen elrendezésnél egyúttal az (M) köpeny résznek az 1. és 2. ábra kapcsán ismertetett kézi elállítása he­lyett a mótor által működtetett, tehát tisz­tán önműködő beállítás is be van mutatva. Ha például hirtelen beálló nagyobb szélse­bességnél, tehát erősen fokozott fordulat­számnál, a kúpos (r) frikcziós-tárcsával ösz­szeköttetésben álló (s) czentrifugálregulátor­nak ezen tárcsára való hatása a jelzett nyíl irányában való eltolódást hozná létre, akkor a sugárirányú forgásában megakadályozott tárcsa egy második, fölötte elrendezett frikcziós-koszorúval kapcsolódnék és az (u—o) zsinórhajtás közvetítésével a (w wl w2) fogaskerekek forgásba hozatnának és ennél­fogva az utóbbiakkal kapcsolatban lévő és az (x) ellensúllyal kiegyenlített (m) köpeny­rész a (g) védősisakhoz viszonyítva eltolód­nék, tehát a működő szárnyfölület befolyá­soltatnék. Természetes, hogy az eltolódás elérhető más mechanikai úton is. Nagyobb szélességnél a köpenyföliilet közepén egy bordával merevíthető. Az (a) tengely kerületi sebességének át­vitele igen sokféle módon történhetik. Ezen mozgásátvitel két módja a rajzon van föl­tüntetve és pedig az első kiviteli alaknál oly módon, hogy a védőburokra, mint a i közvetlen átvitel példája, egy (D) dynamó­gép képzeltetik szerelve, míg a 3—5. ábra­béli kiviteli alaknál egy a tengelyen elren­dezett (y) kötélkorong kerületi sebességét egy alatta ugyanazon síkban lévő (z) ko­rongra viszi át. Ez utóbbi korong egy víz­szintesen ágyazott és golyós csapágyak se­gélyével a mótor ideális középtengelye kö­rül elforduló (zl) tengelyen ül. A. fölfelé irányuló kötélhúzás ellensúlyozható a (z2) csigavezetés segélyével és a mótor forgása egy (z3) kúpkerékpár által a függélyes (z4) tengelyre vihető át. A mótor a 3—5. ábrabeli kiviteli alaknál is egy köralakú (1) sínpálya fölött a (g) sisakba ágyazott csigákon egy ideális füg­gélyes tengely körül elfordulhatónak van gondolva; különben ezen szerkezet megfe­lel az 1. és 2. ábrabeli kiviteli alaknak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vízszintes tengelyű szélmótor a tenge­lyére merőlegesen elrendezett szárny­fölületekkel és ezen fölületek felét el­födő (g) védőburokkal, jellemezve az által, hogy az (a) mótortengely közvetle­nül a (k 1) sínpályán vagy egy gyűrű­alakú golyós csapágyban elforduló (g) védőburokra van ágyazva és ezen védő­burok egy rajta elrendezett (h) zászló vagy más hasonló segélyével kézzel vagy önműködőlég a mindenkori szél­iránynak megfelelőleg' beáll, úgy hogy a tengely egyoldalú megterhelésének kizárásával a szélnyomás a (b c) szárny­fölületeket egész szélességében találja. 2. Az 1. alatt igényelt védőburokkal ellá­tott szélmótor egy kiviteli alakja, jelle­mezve az által, hogy a szélkereket részben elfödő (g) védőburok a motor­nak az időjárás viszontagságaitól való megvédése ezéljából a szélkerék fölső felén van elrendezve és a szélirányba való önműködő elhelyezkedés ezéljából csigákon vezettetik, mely csigák egy kör­alakú sínpályán gördülnek. 3. Az 1. alatt igényelt védőburokkal ellá­tott szélmótor egy kiviteli alakja, jel­lemezve az által, hogy a (g) védőburok

Next

/
Thumbnails
Contents