18107. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folytonos üzemű pasteurizálásra
A mint a 2. ábrában látható, a jelen foganatosítasi példában huszonnégy (1 2 . . . 24) kád körben van elrendezve és egymással az (a) csövek által (1. ábra) összekötve, melyeknek egyik vége az egyik kád fölső részében, másik vége a következő kád alsó részében, a lyukasztott (b) álfenék alatt végződik. A kör középpontjában a (c) ((melegítő tartály» van elrendezve, melyen a (d) vízinjektor van elrendezve, mely azon gőz nyomása alatt működik, melyet az (e) csövön keresztül vezetünk be. Ezen injektor a hajlékony és tengelye körül elforgatható (f) csőben folytatódik, melyet minden egyes (a) csőbe beilleszthetünk és mely arra szolgál, hogy vele a vizet az (a) csövekből a melegítő tartályba hajtsuk. Ezen melegítő tartályban az injektortól jövő víz a (h) csövön keresztül bevezetett és a (g) gőzzuhanyból a (c) tartályba kiáramló gőz által fölhevíttetik. Az akként fölhevített víz hőmérsékét az (i) hőmérőn olvassuk le. Az ekként fölhevített vizet már most a melegítő tartályon forgathatóan elrendezett (j) c s ő segélyével az (a) csövek bármelyikébe vezethetjük. Az (a) csövek bármelyikének fölső nyílásába illeszthető (k) dugó által (3. ábra) két-két szomszédos kád között a közlekedést megszakíthatjuk. A berendezést egy harangművel ellátott órával szereljük föl, mely minden 5-ik perczben jelzést ád, oly czélból, hogy ezen időközökben a mozgatható részek elállítását és az illető kádnak palaczkokkal való megtöltését illetve kiürítését foganatosítsuk. Föltéve, hogy sört palaczkokban (>0° C-nál akarunk paszteurizálni és ezen maximális hőmérsékletnek 20 perczig kell behatnia, mielőtt a lehűtéshez térnénk át, akkor az üzem lefolyása a következő lesz : Mindenek előtt az összes kádakat a szükséges mennyiségű hideg vízzel töltjük meg és az (1 2 3 ... 11) kádakba a pasteurizálandó palaczkokat rakjuk be, még pedig akként, hogy azok az álfenékeken álljanak (4. ábra). Az (f) szívócsövet a (13) kádnak (a) csövébe állítjuk be. Gőz bebocsátása után a (d) injektor (1. ábra) működésbe jön és mihelyt a melegítő tartály megtelt, a fölös mennyiségű víz az (1) kádba folyik át. A (g) gőzzuhanynak megfelelő működése által a melegítőben keringő víz nem sokára fölmelegszik, mikor is a gőz beáramlását akként szabályozzuk, hogy 50 perez múlva a hőmérő a (j) csövön kiáramló víz számára 63° C jelezzen. A kádakban végbemenő folyamat és a víz keringése a következő : A víznek az egyik kádból való kiszívása és egy másik kádba való vezetése az öszszes kádakban keringést idéz elő, amennyiben a kádak egymással közvetlenül közlekednek és a víz azokban a működésbe való helyezés előtt egyenlő magas fölszínnel bírt. Mihelyt a vizet a (13) kádból kiszívjuk, ebben a vízszin siilyedni fog, úgy hogy nem sokára a szomszédos (12 és 14) kádból a víz a (13) kádba áramlik addig, a míg az azelőtti vízállás helyreállítva nincsen. Ez azonban a többi kádakban hasonló tüneményeket idéz elő. Ezen eltolódás már most egy megfordított és egyidejű hatással elősegíttetik, melyet egy hasonló az előbbihez hozzájáruló eredmény idéz elő, a mennyiben a (j) csövön való vízátvezetés az (1) kádban a fölszín emelkedését idézi elő, mely kádból a vízfölösleg a (2 és 24) kádakba fog átáramolni, melyekből a víz a (13) kád felé tovább áramlik. Ekként két különböző, egyenlő intenzitású, az (1) kádtól balra és jobbra a (13) kád felé irányított áramlat keletkezik a mint ezt a 4. ábrában berajzolt nyilak föltüntetik. Minthogy az átvezetett víz folyvást melegebb és melegebb lesz, azért az a kádakban volt vizet kiszivattyúzás pontja felé szorítja; ezenfölül a hideg palaczkokkal való folytonos érintkezés következtében fokozatosan lehűttetik és egyszersmind az (1) kádban uralkodó maximumtól kezdve a (11) kádban uralkodó minimumig fokozatosan fölhevíti a palaczkokat. A kádakban 50 perez lefolyása után uralkodó hőmérséklet, a rajzban számokkal van jelölve. Ezen pillanattól kezdve már most meg-
