18105. lajstromszámú szabadalom • Mélyfúró állvány

Megjelent 1900. évi május hó 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18105. szám. XXI/©. OSZTÁLY. Mélyfúró-állvány. FAUCK ALBERT ÉS IFJ. FAUCK ALBERT MÉRNÖKÖK MARCINKOWICEBEN (GALICZIA). A szabadalom bejelentésének napja 1899 deczember hó 4-ike. A szabadalom tárgya fúróállványra vonatkozik, mely lökésszerű mélyfúrásnál a fúró fölfelé és lefelé való mozgatására alkalmaztatik és czélja egy oly készüléket létesíteni, mely igen gyorsan egymásra következő csekély löketmagassággal bíró ütésekkel való dolgozást teszi lehetővé. A szabadalom értelmében a fúróemeltyű erőkarjára egy hosszú engedékeny rúgó van fölfüggesztve, mely a rudazat súlyát kiegyenlíti. A hajtórúd végére egy rögzített pontból kiinduló kötél vagy láncz van erősítve, melynek vagy melyek öblében egy az exczentrikus hajtótengelyen szabadon forgatható csiga van elrendezve. A fúró löketének változtatására, a nélkül, hogy a fúró fölfiiggesztési pontja a fúrólyuk tengelyéből kimozogna, a fúróemeltyű teherkarjára egy kar segélyével egy csigát függesztünk, melyen több vezetőcsiga egyikén vagy másikán áthaladó egy utánengedő emelőgépről jövő fúrókötél van átfektetve, a midőn a karon -függő csiga a rajta átfutó kötél által az állványzat egy függélyes felületéhez szoríttatik, úgy hogy a fúrásnál ezen fölületen föl- és legördülni kénytelen. A mellékelt rajzon az 1. ábra a fúróállványnak a fúróemeltyűhöz párhuzamos függélyes metszetét és a 2. ábra annak előlnézetét mutatja. Az (a) fúróemeltyű erőkarjára egy (b) rúd van fölfüggesztve (1. ábra), mely szabad végén egy (c) tárcsát tart. Ezen tárcsára (d) tekercsrugók egy sorozata támaszkodik, melyek legfölsőjére egy (f) hüvely teteje támaszkodik. A (g) csavarorsó forgatása által az (f) hüvely annyira sülyeszthető, hogy a rúgók feszültsége azon munka összegyűjtését megengedi, melyet a siilyedő rudazat súlya teljesít. Az (a) fúróemeltyű (h) hajtórúdja alsó végén két villa alakú (j) pofát tart, melyek a hajtótengely exczentrikus (k) középrészének két oldalán állanak és villájukkal egy az exczentrikus (k) tengelyrészen szabadon forgatható (1) csiga köré fogódznak. Az (1) csiga hornyában fekvő (m) kötél úgyszólván a (k) exczenter számára egy exczentergyűrűt képez a (h) hajtórúd alsó végén, a midőn az (1) csiga a két rész, t. i. a kötél és a (k) exczenter közötti csúszó súrlódást akadályozza meg. Ha az (m) kötél egyik végét a (h) hajtórúdon lévő szemölcs helyett az állványzaton lévő (n) rúdra akasztjuk, akkor ez által oly