18078. lajstromszámú szabadalom • Kemencze elektrokémiai és elektrothermikus olvasztás kivitelére és főleg kalcziumkarbid előállítására

le, melynek vastagsága az elektródáknak egymástól való távolságának felel meg, te­hát egyenletes és mely egy bizonyos, a két elektróda viszonylagos sebességétől függő időtartam alatt van a közel állandó áram hatásának kitéve. Az ily módon bevezetett anyagot tehát azonnal és minden káros elő­melegítés nélkül, továbbá a nélkül, hogy az ömledékből fejlődő gázok az olvasz­tásra káros hatást gyakorolhatnálak, az áram hatásának vetjük alá, mely művelet­nél a fényív sem egyenlőtlen anyagelosz­lás következtében nem terelődhetik el, sem rövid zárlat föl nem léphet, tehát az áram az anyag minden részére egyenletesen hat. A fényív keresztmetszete — a fölső elek­tróda keresztmetszetének megfelelően — meglehetősen nagy lehet, tehát az ellenál­lás ennek következtében meglehetősen ki­sebbíthető. A találmány tárgyát képező kemencze a gyakorlatban sokféle módon képezhető ki, a csatolt rajz alapul vételével a legfonto­sabb kiviteli módozatokat a következők­ben ismertetjük. Az 1., 2. és 3. ábra függélyes hosszmet­szetben, illetve két vízszintes keresztmet­szetben egy kalcziumkarbid előállítására szolgáló kemenczét ábrázol, melynél az alsó, tégelyalakú (b) elektróda a fölső, csőalakú és mozdulatlan (a) elektródához viszonyítva, körpályán mozog. A (b) elek­tróda az (i) tengelyen fölékelt (c) tartály­ban kiválthatóan van elhelyezve. Az fi) tengely fölső részén egy az (e) lemezre tá­maszkodó (d) tömítőkoronggal van ellátva és alsó végével az (f) talpcsapágyba ágyazva. A talpcsapágy szigetelve van a (g) tengely tartó lemezére szerelve, úgy hogy ha a (g) tengely forog, az a rásze­relt összes részekkel és a (b) elektródá­val együtt az (a) elektródához viszonyítva, körpályán fog mozogni. Az (i) tengely az (f) csapágyban forgatható, de mereven van az elektromos táplálóvezetékkel össze­kötve, nevezetesen egy az (i) tengelyt szo­rosan körülfogó és evvel mereven kapcsolt {n) kötés segélyével. A vezetéknek lefelé görbített (m) karja a (g) tengely forgatá­sánál az (1) vezetékben tolódik el. Az (n) kötést azonban az (i) tengelyre lazán is föl lehet húzni, tehát a kötés a tengelyt ru­galmasan veheti körül, úgy hogy az áram­bevezetés bizonyos tekintetben egy súrlódó gyűrű segélyével történjék. Ebben az esetben az (i) tengely ép úgy, mint azt előbb leírtuk, az (f) talpcsapágyba forgat­hatóan lehet ágyazva, úgy hogy a (b) elektróda nemcsak a (g) tengely körül ke­ringhet, hanem azonkívül a saját tengelye körül is végezhet forgást. A 4., 5. és 6. ábrán valamivel nagyobb méretben az alsó elektródának a fölső elektródára viszonyított elmozdulását ábrá­zolja. A 7. ábra a találmány szerint szerkesz­tett kemencze egy további kiviteli módoza­tát ábrázolja, melynél az alsó tégelyalakú (b) elektróda mozdulatlan és a fölső cső­alakú (a) elektróda végez az alsó elektró­dára viszonyítva körmozgást. A mozgató szerkezet ebben az esetben is ugyanaz, me­lyet előbb leírtunk, az eltérés csak az, hogy a hajtómű fölül van elhelyezve és ezért másként alakítva. A (g) tengely alatt exczentrikusan és a tengelytől szigetelve, az (a) elektróda van megerősítve, mely a (k) vezetékdarab segélyével van az áram­körbe beiktatva. Ez a vezeték ép úgy, mint előbb egy (n) kötés segélyével kapcsoló­dik az (i) tengelyhez és az (m) karja se­gélyével fogódzik az (1) vezetékbe. Az (i) tengely egy (o) kettős villa segélyével veszi az (a) elektródát körül és lehetővé teszi, hogy az elektródát a töltőgarattal egyszerűen kapcsolhassuk. A tengely eb­ben az esetben is az (f) csapágyba forgat­hatóan lehet ágyazva és az (n) kötés, úgy mint előbb az (i) tengellyel, mereven lehet kapcsolva, hogy az (a) elektróda a (g) ten­gely körül csakis keringhessen, de saját tengelye körül ne foroghasson, vagy pedig — mint a 8. ábrán — a kötés surlódó­gyűrű módjára lazán is körülfoghatja a tengelyt, úgy hogy az (a) elektróda ne csak keringhessen a (g) tengely körül, ha­nem saját tengelye körül is foroghasson. Azonkívül az (i) tengely az (f) talpcsap-

Next

/
Thumbnails
Contents