18051. lajstromszámú szabadalom • Fékszerkezet

Megjelent 1DOO. évi május hó 11-en. MAGY. m KIR SZABADALMI KV HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18051. szám. XX/a. OSZTÁLY. Fékszerkezet. SOCIÉTÉ ANONYME DES FREINS STOP CZÉG PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 október hó 28-ika. Jelen találmány tárgyát oly kötélfék képezi, mellyel sokkal kevesebb erő fölhasználás mellett erősebben lehet fékezni, mint az eddig ismeretes hasonló kötélfék szerkezetekkel. Az eddigi kötélfékeknél ugyanis a kötél egyik szabad végére ható erő, a kerék forgása folytán, a kötél által a fékezett kerék körül képezett ív nagyságának megfelelően átvitetik a kötélnek másik végére. A jelen találmány szerint a kötélnek egyik végére ható erőhöz átvitetik a másik végére ható erő egy része is, azon czélból, hogy ez által a fékezés ereje önműködően növeltessék s így annak hatása emeltessék. A mellékelt rajzlapon az 1. ábra a találmány tárgyának sematikus elrendezését mutatja be, hol a kötélnek mindkét vége ugyanazon oldalára esik a fékkorongnak, a 2. ábra szintén sematikus rajzban azon elrendezést tünteti föl, midőn a kötél végei a fékkorongnak ellenkező oldalain foglalnak helyet, végül a 3. és 4. ábrák a találmány tárgyának egyik példa gyanánt szolgáló kiviteli alakját mutatják be oldal-, illetve fölülnézetben. Legyen az 1. ábrában (a) a nyíllal jelzett irányban forgó tengely s (b) az ezen tengely köré csavart kötél. Ezen kötélnek két vége az (e) pont körül forgatható (c d) emeltyűhez van erősítve, mely emeltyűnek (d) vége közelebb fekszik (e) forgásponthoz, mint (c) vége, hol ezen emeltyűnek lengései (f g) ütközők által határoltatnak. Ha az előadott föltételek mellett az egyes részeknek telt vonalakkal föltüntetett helyzeténél a kötélnek semmi adhaesiója nincs a tengelyre, úgy pl. p kg. erejű húzásnak a kötél (h) vegére való hatása alkalmával a kötélnek (a) tengellyel való súrlódása fog előidéztetni. Ezen vonóerő, egy ismeretes tétel szerint, a (b) kötélnek (a) tengelyen való körülcsavarolási számának megfelelően nagyobbítva vitetik át a kötélnek másik (i) végére. A kötélnek ezen (i) végére átvitt erő legyen pl. kp kg. Ezen erő (c d) emeltyűt (e) tengelye körül elforgatná és (c' d') állásba hozná, ha (b) kötél eléggé nyúlékony lenne, mivel (c c') nagyobb, mint (d d'). Azonban a valóságban a kötél feszessége folytán (c d) emeltyű a meggörbített (d' e c") helyzetet veszi föl, miközben (b) kötélnek (h) végére hat, mely miután (k)-val meguagyobbíttatott, átvitetik a kötélnek (i) végére. Ily módon tehát a kötélnek (i) vége jobban meghúzatik, mint az a rugalmas emeltyűkar alkalmazása nélkül lehetséges volna. A mint az emeltyűnek (e") végére bár-