18046. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üreges üvegtárgyak előállítására

fölfujást többé-kevé8bbé hosszú ideig folytatjuk. Az üvegréteg kiegyenlítése eme műveletnél tehát igen fontos a falvastagság egyen lövé tétele szempontjából, bár egyes esetekben a munka az üvegréteg kiegyenlítése i nélkiil is sikerül. A 85877. sz. német birodalmi szabadalomban egy eljárás van védve, melynek segélyével üvegtárgyakat minden oldalról zárt formában oly módon lehet fölfújni, hogy az üveganyagot tartalmazó zárt formába minden további előkészület nélkül sűrített levegőt vezetünk be. Ez az eljárás eredményhez nem vezethetett, minthogy a formában lévő üveganyag kezdetben lefogva egyáltalában nem volt és így az előállított tárgy alakja sok esetleges körülménytől függött. Az üveget a fúvó eljárásnál okvetlenül fogva kell tartani, mint például az üvegfúvó pipák segélyével gép vagy kézimunka által történő fúvásnál is fogva tartjuk a pipa segélyével. Az 58961. sz. (Hilde-féle) német birodalmi szabadalomban leírt mechanikus fúvó eljárásnál az üveg fogvatartásáról ugyancsak gondoskodva van. Itt az üveg fogvatartására formában alkalmazott horony szolgál, mely egyúttal a palaczk nyakán lévő merevítő földuzzadást képezi. Nincs azonban egyetlen oly eljárás sem, melynél egy áttört lemezen kiterjesztett üveglemezt formáló keret vagy a formák alsó szélei fogva, ép oly kevéssé ismeretes a fúvásnak alávetendő üveglap kiegyenlítése oly czélból, hogy ekként egyenletes falvastagságú üvegtárgyak legyenek előállíthatók, valamint több üvegtárgynak egyetlen üveglápból egy munkamenetben történő fúvása sem. Az 58961. sz. (Hilde-féle) német birodalmi szabadalom tárgyát képező eljárás, mely általában szűkszájú edények előállítására szolgál, azért is hátrányos, mert csak kúposán megszűkülő szájjal bíró palaczkok állíthatók elő, minek következtében a palaczkokat dugó segélyével bajosan lehet elzárni. Ez a hátrány a szóban lévő eljárásnál föl nem lép, mert az üvegbe kúpos csöveket betolni nem kell. A szóban lévő eljárás következőképen is módosítható: Egy tetszőlegesen alakított és pontosan záró födéllel ellátott tömör lemezre az üveganyagot kiterítjük és azon a kellő helyzetben rögzítjük. Ezután egy második az első lemezben lévő nyílásnak megfelelő alakú keretet képező lemezt helyezünk el a kiöntött üveg fölött, úgy hogy az üveg a két lemez közé becsípessék és az üveg fölött üreges tér keletkezzék. A keretszerü lemezben van a gőz stb. bevezetésére szolgáló berendezés. Most már az első lemez zárófödelet kinyitjuk, egyúttal az üveg fölött lévő térbe a nyomást kifejtő gázt stb. bevezetjük. Ez a gáz az üveget a lemez kivágásán áthajtja, úgy hogy az üveg a szabad levegőn megfelelő alakú üreges testté alakul át. Ez a második eljárás végül akként is módosítható, hogy a födél nyitása után a szabadon fekvő üvegtömeget a nyílás alakjának megfelelő alakú dugattyú fölfelé vagy lefelé mozogva benyomja, mint az az 53121, 57693, 68317 és 69091 sz. német szabadalmi leírásból ismertté vált. A csatolt rajzon példaképen a találmány tárgyát képező berendezés több kiviteli módozata van ábrázolva, melyek a szóban lévő eljárás kivitelére használhatók. Az 1. ábra függélyes metszetben egy üreges (a) lemezt ábrázol, melynek üregébe a (b) nyomó vezeték és a (c) elvezetőcső torkollik, melyek nyomás szabályozása czéljából csapokkal vagy szelepekkel vannak ellátva. Az üreges (a) lemez fölső fölülete az (al) lyukkal vagy hasítékokkal van áttörve, az (a) lemez a (d) kerettel együtt egy sekély a folyós (e) üvegréteg fölvételére alkalmas teret képez. Az ebben lévő üveget a pontozva jelzett dugattyú vagy egy henger segélyével lehet kiegyenlíteni. A (d) keretre egy másik (f) keretet helyezünk el, melynek az üvegbe nyúló része az üveget a körvonalain fogva tartja. Az (a) lemez üregébe bevezetett sűrített levegő, gáz vagy gőz a második (f) keretben az üveganyagot fólfújja, tehát egy üreges üvegtárgyat képez, melynek főkör-