18042. lajstromszámú szabadalom • Szénsavmótor

— 2 — henger hátulsó végével, másrészt pedig egy (q) kibocsátó csővel, végre a (Pl) szelepház a (b) henger mellső végével és egy másik (ql) kibocsátó csővel áll kapcsolatban. Ezen hat szelepház hármasával két csoportban van elrendezve, és pedig egyik csoportban (M) (N) és (P), a másikban (Ml) (NI) és (Pl). Az (m) (n) és (p) szeleprudak egy (r) tra versben egyesülnek, míg a másik csoport (ml) (nl) és (pl)' szeleprúdjai ugyanezen módon egy (rl) traverssel vannak összekötve. Az (f) mótortengelyre három (1, 2, 3) bütyökkel bíró (fl) hüvely van ékelve (2. ábra), mely két (f2) és (f3) gyűrű közt a tengely mentén eltolható. Normális űzem közben egy (s) emeltyű vége a (2) bütyökre támasz- 1 kodik, míg a másik vége az (r) travers kis (sl) rűdjához van csuklósan erősítve. Épp így egy (t) emeltyű vége az (1) bütyökre támaszkodik, míg másik vége egy az (rl) traverssel összekötött (tl) rúdhoz van csuklósan erősítve. A hat szelep és szelepház egymással teljesen egyenlő szerkezetű. Elegendő lesz tehát, ha a következőkben ezek egyikének leírását ad)uk. Az (M) szelepház (5. ábra) belsejében az )m3) rúgó hatása alatt (M2) szelep számára egy (m2) fészekkel van ellátva. E rúgó a szelepet állandóan fészkére nyomni ós az (m) szeleprúd végére támaszkodó (r) traverset megemelni igyekszik. Az (m) szeleprúd egy (m5) tömítőszelenczében vezettetik. Az (M2) szelep fölött egy a gáz számára szolgáló (in6) vezeték torkollik az (M) szelepházba, mely az (m7) vezetéken keresztül az (M) szelepházba áramlott gázt a kivánt helyre vezeti. Az (M) szelepház egy (m8) karimával egy darabból van öntve, mely szögek vagy csavarok segélyével egy (u) tárcsára van erősítve (3. ábra). Ezen (u) tárcsa hordja mind a hat szelepházat és a (c) gépállványra erősíttetik, úgy hogy a szelepek könnyen megvizsgálhatók és szükség esetén az (u) tárcsa eltávolítása után kicserélhetők. Az (fl) hüvely egyik vége gyűrűalakúan ki van esztergályozva, úgy hogy az így képződött csatornába egy két darabból álló (f4) gyűrű helyezhető. Ezen gyűrű egy villaalakú (v) emeltyűvel van összekötve, mely kilengése által az (fl) hüvelynek az (f) tengely mentén való eltolódását idézi elő. Ha az (fl) hüvely (2) bütyke az (s) emeltyűt helyzetéből kilendíti, az (sl) rúd sülyed és vele együtt az (r) travers és az ezzel összekötött három (M2, N2, P2) szelep is. A szénsav. mely a (g) csövön beáramlik, tehát az (M2) szelepen és az (m6) vezetéken keresztül az (a) henger hátulsó végéhez juthat. Az (a) henger (al) dugattyúja tehát mozgásba jön és az előtte lévő gázt az (N) szelepházba nyomja, melynek szelepe ekkor lesülyed és a gázt a (b) hengerbe nyomulni engedi, melynek (bl) dugattyúja most az expanzió következtében hátrafelé kezd mozogni. A (bl) dugattyú előtt lévő gáz a (P6) csövön keresztül a (P) szelepházba nyomul ós a (q) csövön keresztül a szabadba jut. Ha most az (al) dugattyú löketének végére ér és eközben a (bl) dugattyú is hátrafelé mozgását befejezte, az (fl) hüvely (2) bütyke nem hat többé az (s) emeltyűre, mely most az (fl) hüvely hengeres kerületén csúszik, miközben az (m3) rúgók hatása alatt az (r) travers és vele a hátulsó (M2 N2 P2) szelepek megemeltetnek és az utóbbiak fészkükre szoríttatnak. Ezután az (fl) hüvely (1) bütyke a (t) emeltyűt kezdi működtetni, az (rl) travers tehát a három mellső szeleppel együtt sülyedni kezd és így ez utóbbiak az (Ml Nl Pl) szelepházakat megnyitják. A (g) csövön keresztül beáramló gáz most az (Ml) szelepházba jut, innen pedig az (a) henger mellső végéhez és az (al) dugattyút hátrafelé mozgatja. Az (al) dugattyú előtt lévő gáz tehát az (Nl) szelepházba áramlik és innen a (b) henger hátulsó végéhez jut, a hol expanziója folytán a (bl) dugattyút előretolja. Az ezen (bl) dugattyú előtt lévő gáz ekkor a (Pl) szelepházba nyomul és a (ql) csövön keresztül távozik. Ezen löket végén azután az (1) bütyök fölszabadítja a (t) emeltyűt, mire ez a szelepek rugóinak hatása alatt ismét eredeti helyzetébe tér vissza és az (rl) traverset, valamint a mellső (Ml Nl Pl) szelepházak szelepeit megemeli, illetőleg fész-