18042. lajstromszámú szabadalom • Szénsavmótor

Megjeleni IiJOO. évi május lio 11-én. MAGY, SZABADALMI KII1 HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18042 szárú. V/d/8. OSZTÁLY. Szénsavmótor. LAJOIE PÁL GYULA MÉRNÖK ÉS VEGYÉSZ PUTEAUXBAN (FR ANCZIAORSZÁ G). A szabadalom bejelentésének napja 1899 október hó 3-ika. A jelen találmány tárgyát oly mótor képezi. mely folyékony, illetőleg gázalakú szénsav alkalmazásán alapszik és melyet lényegében egy különleges szelepes vezérmű, általánosságban pedig egy olyan alkatrész jellemez, mely az üzemben előálló zavarokat a minimális mértékre redukálni van hivatva, úgy hogy egy ilyen mótor épp úgy automobil jármüvek hajtására, mint egyéb czélokra is, pl. stabil mótor gyanánt előnyösen alkalmazható. A mellékelt rajzban : 1. ábra a mótor oldalnézete, 2. ábra fölülnézete, 3. ábra a 2. ábra 3—3 vonala mentén vett keresztmetszete, 4. ábra a vezérmű vázlatos rajza, végre: 5-ik ábra a vezérműszelepek egyikének hosszmetszete. A mótor két hengerrel bír, melyek egyike, (a) a folyékony szénsav fölvételére, míg a másik nagyobb átmérőjű (b) henger az exoanzió czéljára szolgál. Az (al) és (bl) dugattyúk. melyek a hengerekben egymással ellenkező irányban mozognak, dugattyúrúdjuk segélyével (a2) és (b2) keresztfejekhez vannak kötve, melyek a (c) mótorállvány két (a3) és (b3) síne közt vezettetnek. Ezen keresztfejek mindegyike egy (d), illetőleg (e) hajtórúddal van összekötve, melyek viszont egy két karral bíró (dl), illetőleg (el) emeltyű egyik karjához vannak csuklósan erősítve. A (dl) emeltyű másik karja egy (d2) hajtórúd segélyével egy (d4) lendítőkerék (d3) forgattyúcsapjával van összekötve, mely lendítőkerék az (f) mótortengely egyik végére van fölékeive. A szintén két karral bíró (el) emeltyű másik vége hasonló módon egy (e'2) hajtórúd segélyével az (f) mótortengely másik végére fölékelt másik (e4) lendítőkerék (e3) forgattyúcsapjával van összekötve. A két (d3) és (e3) forgattyúcsapok egymással 180 fokú szöget zárnak be A folyékony hajtóközeg egy (g) csövön keresztül (4. ábra) vezettetik be, mely cső két (M) és (Ml) szelepházzal áll összeköttetésben. Ez utóbbiak másrészt a magasnyomású (a) henger két végével közlekednek. Az (N) szelepház egyrészt az (a) henger, másrészt pedig a (b) henger mellső végével áll összeköttetésben, míg az (NI) szelepház egyrészt az (a) henger, másrészt pedig a (b) henger hátulsó végével közlekedik. Egy ötödik (P) szelepház továbbá egyrészt a (b)