18039. lajstromszámú szabadalom • Javítások folytonosan működő metallurgikus rotácziós gépeken

— 7 -helyezve. A beállító lánczot nemcsak bár­mely tetszőleges módon lehet a több nyomó­hengerből álló nyomtatóberendezéssel kap­csolni. hanem a mozgó beállító tűk működ­tetésére szolgáló más mechanismus által is helyettesíthető, a nélkül, hogy a találmány lényegétől el kellene térni, mi abban áll, hogy a (d) beállító tűket oly sebességgel mozgatjuji, mint a nyomtatással ellátandó szövetet, úgy hogy a munkás azokat a jele­ket, melyeket a gép az első szín nyomta­tása közben létesített, a második színnél már beállíthassa. A különböző, ezen elv kivitelére hasz­nálható berendezések közül példaképen a következőket említjük föl: 1. A beállító tűket viselő keresztrudak helyett végtelen (d2) lánezok, fémből vagy más anyagból készült kábelek, végtelen, aczélleinezekből összeállított szalagok is használhatók, melyek egymástól egyenlő távolságban alkalmazott furatokkal vannak ellátva, a megfelelő fogaskerekek fogaiba fogódzanak, minek következtében a beállító tűket viselő tag nagyon kis mértékben fog csak megnyúlni. Eme lánezok, kábelek vagy szalagok nemcsak függélyesen, hanem vízszintesen lejtősen vagy köralakban is el­helyezhetők. 2. A (d) beállító tűk egy oly nagyságú és oly gyorsan forgó (T) kereszt karjainak végén is alkalmazhatók, hogy a beállító tűk az anyag eltolódásának sebességével egyenlő sebességgel mozdulhassanak el. (14. ábra.) Ha csak 120 m. hosszúságú formátumot kívánunk nyomatni, elégséges volna, ha az az átmérő, melynek végén a beállító tűk alkalmazva vannak, állandóan (TI). A 0-80 m. hosszú formátum nyomtatására két (T2 T3) segédkart kell egymástól és a (Tl) kartól egyenlő távolságban, tehát 120°-nyira alkal­mazni. Az 1/20 m. formátumnál csak a (d és dl) túk. a 0'80 m. formátumnál (d (12 és d3) alkalmazandók. Az (X) anyag a forgókereszttől függélyes irányban fölemelkedhetik, vagy pedig a ke­reszt alatt vízszintes, lejtős irányban vagy köralakban egy alkalmas kapcsolódarabon tolódhatik el. 3. A (dl) rudak az (A Al és A2) henge­rek átmérőjével egyenlő átmérőjű (T) dob belsejében helyezhető el, mely dob a hen­gerekkel egyidejűleg végez egy fordulatot. A 15. ábrán ez a (T) dob a gép fölött lát­ható, de a dob máshol, és pedig pl. ama pont előtt is elhelyezhető, hol a nyomás az (X) szalagra hatni kezd. Szükség esetén exezenterkorongokat is lehet alkalmazni, melyek a tűket az (e) pont felé láthatóvá teszik, mikor az anyag a hengerre fölteke­rődzeni kezd és az (f) pont felé eltüntetik, mikor az anyag a dobot elhagyja, hogy az (F) kapcsolódarabra jusson. A beállító tük tehát a beállítást az (e f) út alatt végzik és mikor a (d) tűk az (f) pont közelében az anyagot eleresztik, ez pontosan a hengeren lévő rajznak megfelelően van beállítva. A tűk ugyan az (E) vásznat is átszúrják, de ebből semmiféle hátrány nem származik. A (T) dob kerületén megfelelően alkalma­zott hosszanti hornyok lehetővé teszik, hogy a tűk egyrészt kiálljanak és hogy másrészt azokat a nyomtatandó formátum szélessé­gének megfelelően állíthassuk be. Azonkívül eme beállító tűket a dobon kí­vül fekvő pontról is lehet működtetni, oly módon, hogy a két csapágyukon két ellen­kező menettel ellátott rudat húzunk át. úgy hogy a rúd forgatásánál a beállító tűk egymáshoz közeledjenek vagy egymástól távolodjanak. Egy formátumot nyomtató gépnél a (d dl) beállító tük egymással átlósan szemben van­nak elhelyezve, két, pl. 0-80 és 1*20 m.-es formátumot nyomtató gépnél pedig három sor beállító van alkalmazva, melyek egy­mástól 0-40 m. vagy 120° távolságban van­nak. Az első formátumnál (mikor a gép két hengerrel működik) csak egyetlen beállító tűcsoportot kell alkalmazni. A 080 m.-es formátumot nyomó gépnél minden második beállító csoportot kihagyjuk, így a (d d3), azután a (d2 d), azután a (d3 d2) stb. tű­csoport segélyével állítunk be. 4. Egy további kiviteli módozat, mely ugyancsak előnyös, abban áll, hogy a (T)

Next

/
Thumbnails
Contents