17978. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cső és karima összekötésére

Megjelent 1900. évi május hó 7-éu. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 17978. szám. Ve/l. OSZTÁ LY. Eljárás cső és karima összekötésére. BARTHELS FRIGYES VILMOS GYÁROS HAMBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 október hó 27-ike. Az eddig cső és karima összekötésére, különösen gőzvezetékek rézcsöveinél szokásos eljárás abban állt, hogy a csövet a kariinanyílásba bevezettük és a karima hátsó részén agyagszegélyt képeztünk, mely valami forraszt vett körül. A forraszt ezután hevítettük, míg folyóssá nem lett és csövet-karimát össze nem kötött E mellett igen szigorúan kellett arra ügyelni, hogy a folyóssá vált forraszfém a cső és karima anyagából ne oldjon föl annyit, hogy csatorna képződjék és a folyós fém elfolyjék, minek folytán úgy cső mint karima hasznavehetetlenekké válnának. De nagy hátránya volt ezen régi eljárásnak még akkor is, ha a legnagyobb gonddal vittük keresztül és ez azon körülményben rejlett, hogy a forraszfém folyós állapotban a cső fémjét megtámadta, úgy hogy a kihűlés után a karima ós a kihűlt foraszfém mögött gyöngébb hely származott, mely igen könynyen adhatott alkalmat csőtörésre. A továbbiakban leírt eljárásnál a cső ily gyöngítése ki van zárva és ezenkívül a karimával való összeköttetés bensőbb. A mellékelt rajz a találmány jobb megérthetését akarja elősegíteni. 1. ábra keresztmetszet csövön és karimán át a 3. ábra A—B vonala szerint; 2. ábra a cső és karima fölűlnézete; 3. ábra a cső és karima hosszmetszete; itt a kapcsolat már megvan. (a) karima hátrafelé meghosszabbított (b) toldattal van ellátva; belsejében (c) csatorna van; köröskörül több elölről hátrafelé haladó (d) horony van bevágva; (e) csövet a karimába helyezzük és (c) csatornába behengereljük vagy bekalapáljuk, úgy hogy szilárd támaszt nyer. Ezután a karima mögött agyaggallért készítünk és élűiről (d) hornyokba (f) forraszfémet helyezünk és ezután a karimát, valamint a forraszfémet élűiről hevítjük. E mellett a csőanyag gyöngítése nem állhat be, mert a kihűlés után karima, forraszfém és cső egységes egészet alkotnak és a benső kapcsolat a karima által határolt térben létrejött. (d) hornyok akkép rendeztetnek el, hogy (g) előugrások alakjában annyi anyag maradjon a karimából, hogy a forraszanyag azt ne bírja elfogyasztani és a cső egyrészt (c) csatornába való bekalapálás, másrészt a forraszanyag által, mely, mint hangsúlyozni lehet, szabályos közökben szakítja meg a csatornát, fogva tartassék. Ezen kívül egy második (h) csatornát is rendezhetünk el, melybe a cső szélét erősíthetjük.