17965. lajstromszámú szabadalom • Lövedék
- 2 — egy czilindro-kónikus, (d' d") átmérővel bíró részből állhat; de lehet azt végre egy később leírandó módon is elrendezni. A vont csövű fegyverek számára szolgáló eddigi lövedékek középső részükben czilindrokonikusak, fenekükön laposak, mellső végükön pedig ogiválisak, csonkakúposak vagy laposak. | A jelen találmány szerint a lövedéknek ezen szokásos alakját is czélszerüen megváltoztatjuk, még pedig a következőképen: Az eddigi sima, lapos fenék helyett a csonkakúpalakú (E) melyítéssel ellátott (C) feneket rendezzük el, mi által a fejlődő gázok nyomását, a gázok fejlődésére rendelkezésre álló tér ekkénti nagyítása folytán csökkentjük és a lövedéknek a csőből való kiröpúéséig fokozatosan nagyobbodu röperőt kölcsönzünk, a mi a lövedékek fenekén msgvékonyított falak által idéztetik elő, melyek a lövedéknek a csövön való keresztülhaladásanál a huzagokhoz pontosan hozzásimulnak. A lövedék hátsó végenek ruganyosságát még fokozhatjuk az által, hogy pl. a lövedék alkotói irányában megfelelő nagyságú rovátkákat képezünk ki, vagy pedig az által, hogy a lövedék végén megfelelő számú kerületi hornyot rendezünk el. Ez esetben a lövedék hátsó végének (d') átmérőjét, mely a puskacsőnek belső átmérőjénél valamivel nagyobb, a lövedék vége felé annyira nagyobbítjuk, hogy a lövedéknek legvégső és iegruganyosabb része oly (d") átmérővel bírjon, mint a puskacső a liuzagmélyítésekben. A lövedék (A) fejét az eddigi szokásos alaktól eltérően ürös félgömb alakjával bíró (D) mélyítéssel látjuk el, úgy hogy a lövedék feje egy köralakú élben végződik, a hol is ezen mélyítés átmérőjét, mélységét és a köralakú él vastagságát a körülmenyeknek megfelelően módosítjuk. Ezen elrendezés következtében a lövedék hatása is módosul. A telt véggel illetve fejjel bíró lövedéknek a becsapódásnál a talált testnek rostjait szét kell szakítania, még pedig egy nagyobb meghatározott fölületen, a miért is a lövedék tetemes ellenállásra talál. A jelen találmány szerint elrendezett fejjel bíró lövedék ellenben egy köralakú bemetszést idéz elő a talált testben, úgy hogy annak csak kevés rostot kell szétszaggatnia. A jelen találmány szerint szerkesztett lövedékkel ejtett sebek következményeikben sokkal veszélytelenebbek, mint az eddigi | lövedékeknél, mivel azoknak köralakú éle mindig sírna sebet okoz és az elszakított részeket magával viszi. A találás pillanatában azonban az ilyen seb sokkal fájdalmasabb, mivel az nyitott marad és a levegővel érintkezik. Ez által elérjük azon czélt, mely minden katonai lövedéknél kívánatos és mely abban áll, hogy a lövedék a katonát minden veszélyes következmény nélkül harczképtelenné tegye, a mit az eddigi lövedékekkel nem igen lehet elérni, a mennyiben ezek csak akkor hatásosak, ha a harezos nemesebb testrészeit találják. Az ekként szerkesztett lövedéket csekélyebb módosítással képessé tehetjük arra, hogy röpítése közben zúgó hangot idézzen elő. Ezen czélból nem kell egyebet tennünk, mint a lövedék mellső végének szélén két egymásra merőleges átmérő irányában (F FI F2 F3) bevágásokat tenni, melyek a lövedék röpítése közben a levegőt hasítva, zúgó hangot idéznek elő. mely a lővonalon kívül álló ellenségre nyugtalanító hatást gyakorol. A 3. ábrában hosszmetszetben és a 4. ábrában fölíílnézetben bemutatott foganatosítási alaknál a (D mélyítés henger és kúp alakjával bír, a mikor is (a b c d) csatornák is vannak az (A) részben kiképezve; ezen csatornák az (e) pontban keresztezik egymást, melybe a (D) mélyítés torkol. Az (A) és (C) részeket összekötő és ezekkel egy darabban készült (B) szár ezen foganatosítási alaknál az ólomburkolatnak a lövésnél bekövetkező eltolódásának megakadályozása és a kompresszió ellenében kifejtendő ellenállás czéljából az (F') hengeres kiszögeléssel van ellátva. A (C) rész ezen foganatosítási alaknál végre nem tisztán csonkakúp, hanem egy csonka és ehhez csatlakozó teljes kúp alakjában van kiképezve.
