17950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadék, gőz és gázvezetékekben áramló anyagok áramlási sebességének mérésére

— 2 — tömő üledéket eltávolítani, vagy a szabadon maradt keresztmetszet nagyságát el- J lenőrizni akarjuk. A csöppíolyós és gáznemű anyagok áramlási sebességének mérését a következő példákon mutatjuk be: A csatolt rajz 1. ábrája szerint a tetszőleges folyadék által egész keresztmet- j szetében kitöltött (a) csővezetékbe egy (b) j csap van beiktatva, mely a .(c) csaptokja i külső fölületén egy tetszőleges, a rajzon ! nem ábrázolt és az átömlési keresztmet- i szet nagyságát jelző berendezéssel van el- ' látva. A (b) csap előtt és mögött (d)-nél és •(e)-nél az U-alakban meghajlított (f) j cső végei csatlakoznak az (a) vezetékhez. ! Az (f) cső tetőpontján egy csap segélyé- ; vei elzárható (g) csőcsonk van aikaimazva, í hogy a két csövet egymástól elzáró köze- i get, levegőt vagy gázt be lehessen vezetni. A folyadék áramszabályozását a szokásos módon a (b) csap előtt vagy mögött beiktatott csap segélyével végezzük. A rajzon ez a csap ábrázolva nincs. A csapot az átáramló folyadék mennyiségének megfelelően oly módon állítjuk be, hogy a két csőben a csap előtt és mögött uralkodó nyomáskülönbséget leolvashassuk. A 2. és 3. ábrán látható kiviteli módozatnál az (f) cső másként csatlakozik az (a) vezetékhez. Itt két vízszintes, az (a) vezeték belsejéből kiinduló (h és i) csa- i torna fut a (b) csaptok kúpos palástfölületével párhuzamosan és a (c) csapforgónál a csapforgó kőiül függélyes síkban futó köralakú (k) és (C) csatornában végződnek, melyhez az (f) cső végei csatlakoznak. A gázok és gőzök mérésére ugyanez a berendezés használható, de ekkor, minthogy a gáz könnyebb, mint az elzárást végző folyadék, az U-alakú csőben egy lefelé irányuló (m) görbületet kell alkalmazni (4. ábra), mely a legmélyebb pontján lejiet a (g) csőcsonkkal ellátva. Lehet azonban a csövet oly alakban is használni, mint az az 1. ábrán látható, de ekkor annak lefelé kell görbülnie. Ugyanez a berendezés alkalmazható akkor is, mikor két gáznemű vagy csöppfolyós vagy két gáznemű és csöppfolyós anyagot egy csőbe vezetünk be, vagy vezetünk abból el, de ekkor az elágazás helyét oly berendezéssel kell fölszerelni, mely lehetővé teszi, hogy a két elágazásban az ellenállások viszonyát tetszőlegesen megváltoztassuk. Ha ezután az elágazó vezetékekben föllépő nyomáskülönbségeket mérjük, akkor ebből, figyelembe véve a két oldalt előidézett lefojtást, az átfolyt menynyiséget meghatározhatjuk. Ez a mérési mód igen czélszerűen használható, ha valamely csöppfolyós vagy gáznemű anyagot bizonyos viszony szerint kell elosztani. Ekkor csak az szükséges, hogy a különböző szabályozó tagokat, pl. az elágazások csapjait az ellenállást változtató berendezés segélyével egyszer beállítsuk és így a két elágazásban ugyanazt a sebességet létesítsük, később pedig, mikor az egyik elágazásban a sebesség változása következtében a nyomás megváltozik, az előbb fönnállott viszony a másik elágazás nyomásszabályozójának megfelelő beállításával ismét létesíthető. Eme berendezés egy kiviteli módozata az 5. és 6. ábrán látható. Itt egy három furatú csap látható, melynek két (m) és (n) csőcsonkja a be- vagy elvezetésre szolgál és melynek (o) csőcsonkja az el- vagy bevezető vezetéket képezi. A (b) csapforgó a megrajzolt helyzeténél az (m és n) vezetékekben egyenlő ellenállást létesít, míg az (o) vezetékben ellenállást egyáltalában nem idéz elő, ellenben ha a csapot az egyik, pl. az óramutató forgásértelmében elforgatjuk, az az egyik, tehát az adott esetben az (m) vezetéket teljesen elzárja, míg a másik kettőt, tehát az (n és o) vezetéket teljesen nyitja. Ha tehát a csapot bizonyos határokon belül fordítjuk el, az (o) vezeték nyitva marad, de az (m és n) vezetékek ellenállása tetemesen megváltozik. Az (m és n) vezetékek, úgy mint előbb a 2. és 3. ábrán látható kiviteli módozatnál az (i 1) és (h k) furatokon a manométercső száraival közlekednek, mely szárakon a két vezetékben uralkodó nyo-