17931. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos, elektrokémiai és más czélokra szolgáló széntesteknek előállítására
Megjelent 1900. évi április hó 30-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 17981. szám. Vll/g- OSZTÁLY. Eljárás elektromos, elektrochemiai és más czélokra szolgáló széntesteknek eló'állítására. DR SCHENK ADOLF VEGYÉSZ HAMBURG/M BERGEDORFBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 november hó 3-ika. A jelen találmány tárgyát eljárás képezi elektromos, elektro-kémia és más czélokra szolgáló testeknek, pl. elektromos lámpák szénrúdjanak illetve fonalainak, generátorok, motorok, kikapcsolok, árammegszakítót mikrofonok és más effélék kontaktusainak, elektródjának stb. előállítására és czélja ezen testek előállításánál szükséges úgynevezett «grafitozást» tökéletesbíteni. Az elektromos, elektro-kémiai és más czélokra alkalmazandó széntesteknek tudvalevőleg mindenekelőtt nagy tömüttséggel illetve sűrűséggel és jelentékeny szilárdsággal kell bírniok; ennek elérése czéljából a széntesteket az úgynevezett grafitozásnak vetjük alá, mely abban áll, hogy a széntesteket nagy hőmérséknek alávetve, azoknak lyukacsait szénnel töltjük ki. Már rég ismeretes, hogy a száraz desztilláczió foganatosítására szolgáló retorták belső falain lerakódó szén sajátos molekuláris tulajdonságainál fogva a tömöttség és szilárdság követelményeinek kitűnően megfelel. Az úgynevezett gázretortaszén ebbeli tulajdonságát arra vezethetjük vissza, hogy a képződött, izzó szénlerakódás folytonos érintkezésben van a retortában fejlődő, fölhevített gázokkal, melyek azt tökéletesen átjárják úgy, hogy a gázok a lerakódott izzó szénnel bensőleg érintkezvén, fölbontatnak, a mikor is a szabaddá váló szén a lerakódott szén lyukacsaiban és annak fölületén lerakódik és azzal úgyszólván összehegesztetik. Ennek következtében igen tömött és szilárd szén képződik, mely bizonyos tekintetben grafitikus tulajdonságokkal bír. A retortaszén képződése azonban sok időt igényel és mégis aránylag csak kis darabokban nyerhető, a miért is kísérleteket tettek az iránt, hogy ezen proczesszust mesterségesen és sokkal rövidebb idő alatt idézzék elő. Ezen eljárások egyike abban állott, hogy mindenek előtt az illető széntestet készen előállítva szénhydrogénekkel impregnálták, ezután szénporban beágyazva a levegő kizárása mellett hő behatásának vetették alá. Egy másik eljárás ellenben abban állott, hogy az illető széntestet szénhydrogént tartalmazó atmoszférában hevítették föl. De ezen eljárások egyike sem szolgáltatott kielégítő eredményt, a miért is megkísértették a széntestek szilárdságát és tömöttségét fémvegyületek hozzákeverése által fokozni. Föltaláló már most azt találta, hogy a
