17918. lajstromszámú szabadalom • Eljárás íz és szagmentes készítményeknek előállítására kénsavnak ásványolajokra és hasonló szénhydrogénekre való behatása által keletkezett anyagokból

Megjelent 1900. évi niájns lió 2-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 17918. szám. IV/li/2 OSZTÁLY. Eljárás íz- és szagmentes készítményeknek előállítására kénsavnak ásványolajakra és hasonló szénhydrogenekre való behatása által keletkezett anyagokból. ICHTHYOL-GESELLSCHAFT CORDES HERMANNI & C° CZÉG HAMBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 november hó 20-ika. Elsőbbsége 1899 április hó 5-étől kezdődik. Ha szulfid-szerűen kötött ként tartalmazó anyagok, mint ichtyhol, thiol, melyek kénsavnak ásványolajokra és hasonló szénhydrogénanyagokra való behatása által állíttatnak elő és a kémiában általánosan ismeretesek, vizes oldatukban formaldehyddel kezeltetnek, úgy közönséges hőmérséklet mellett egész napi állatás mellett sem következik be semmi változás, az oldatok teljesen tiszták maradnak, élénk formaldehyd szaggal bírnak és az alkalisók lecsapatása után az eredeti anyagok ismét kiválaszthatók. Egészen másként alakulnak azonban a viszonyok tartós melegítés esetén. Ha ugyanis a szulfosavnak vizes oldatát vagy a föntebbi preparátumok sói valamelyikének savanyított oldatát formaldehyddel több óra hosszáig 100 C° hőmérsékletben tartjuk, úgy lassanként egy enyvszerű csapadék vagy üledék jő létre. A sóknak közömbös vagy alkalikus oldata a hevítés alkalmával semminemű csapadék nem képződik. Kivételt csakis az ammoniak-só képez, mivel a formaldehydnek az ammóniákkal való cserebomlása következtében az oldat csakhamar savanyúan reagál és fölszabadított szulfosavak a fölösleges formaldehyddel reagálnak. Gyorsabban előállíthatjuk a folraaldehydnek reakczió-termékeit a folyadékoknak lepárologtatása és a maradványnak vízzel való extrahálása által, hol a reakcziótermék oldatlanul marad vissza, azonban ily eljárás mellett a termék sokkal nehezebben tisztítható, mint akkor, ha a szulfidszerűen kötött ként tartalmazó preparátumoknak vizes oldatát formaldehyddel melegítjük. A formaldehyd behatása által akár egyik, akár másik módon előállított új anyagok először pépszerű masszát képeznek, mely vízzel való kimosása után csakhamar keményebb lesz és 100 C° hőmérséklet mellett megolvadás nélkül megszárítható. Az ily módon kapott termékek ekkor sötét színű, íz-és szagmentes port képeznek, mely vízben és savakban oldhatatlan és az alkáliákban is csak lassan bontatik szét. Az alkaliákkal szemben való ezen viselkedésük által különböznek a találmánybeli preparátumok lényegesen nemcsak a kiindulási anyagoktól, melyek tudvalevőleg már vízben is tökéletesen föloldódnak, hanem azonkívül az iclithyolnak stb.-nek fehérje- (100707 sz. német szabadalom) és enyvvegyü^eteitől is, melyek ámbár vízben és savakban szintén oldhatatlanok, azonbad alkaliákban igen könnyen föloldódnak. Ebből származik azon előny, mely