17908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés táblaüveg előállítására

arra. Ha (a) lemez rögzített, akkor (c) hen­ger az ismeretes módon vezethető rajta vé­gig ; azonban az (a) lemez is elcsúsztatható a szilárdan álló (c) henger alatt. Sok esetben a fém léhűtő hőmérséklete elegendő a rostanyag-burkolatok elégésének megakadályozására, különösen ha a fém­alzatok üregesek, úgy hogy lehetséges azo­kat víz, gőz, levegő, vagy más közeg által lehűteni. De azért ajánlatos a (b d) rost­anyag-burkolatokat azonkívül vízzel vagy más hűtő folyadékkal megnedvesíteni, úgy hogy előbb a folyadék elgőzölögjön s ezzel egy időben, illetve az elgőzölgés megszűnte után a fémlapok hűtő hőmérséke lépjen mű­ködésbe. A rostanyag-burkolatok megnedvesítése gyakorlatilag úgy is történhetik, hogy a fém­lapokat és hengereket (e) üregekkel látjuk el, melyekből (f) áttörések, vagy csatornák vezetnek azok felületéhez s ily módon a rajtok lévő rostanyag-burkolathoz a rost­anyag megnedvesítése végett, belülről víz vagy gőz vezethető (3. ábra). A rostanya­got czélszerű a (g) keret segélyével (a) fém­lapokra kifeszített szövet alakjában alkal­mazni. A nedves rostanyag burkolat és a forró üveg érintkezése alkalmával könnyen hólyagok képződnek az üvegben s ennek kikerülése végett jelen találmány a közös (h) keretbe ágyazott kis (c) hengerek sorát alkalmazza, melyek az üveget addig mun­kálják, míg csak a lehűlés folytán alakít­hatóságát el nem vesztette. Az eddig szo­kásos 1 vagy 2 nagy henger helyett itt 6—8 kisebb henger van alkalmazva, melyek J az üvegtömeggel egyszerre érintkeznek, úgy hogy egymás mögött csekély távolságban működnek s az üvegtömeget folytatólagosan dolgozzák ki. tehát az esetleg keletkező hó­lyagot a legközelebbi henger azonnal elsi­mítja, míg az üveg annyira le nem hűlt, hogy többé már benne hólyag nem képződ­hetik. Némely esetben, mint ismeretes, czél­szerű a hengerelő asztal gyanánt szolgáló (a) fémlapot ferde helyzetbe állítani (3. ábra), hogy az üveg saját súlyával nyomódjék a hengerekhez. Mint a 4. ábrából látható, a (h) keretben egyesített hengerek a hengerelő fölülettől fokozatosan kisebbedő távolságban is lehet­nek elrendezve, amennyiben vagy egyenlő átmérőjű hengereket ágyazunk ferde irányú keretbe, vagy pedig a fokozatosan kiseb­bedő átmérőjű hengereket ugyanazon sík­ban helyezzük el. Ez által elérhető, hogy a fölöntött üvegtömeg fokozatosan mind véko­nyabbra hengereltetik s az utolsó henger alatt az üvegtábla már egészen sima, hibát­lan és sokkal vékonyabb lesz, mint eddig előállítani lehetséges volt. Midőn fémlappal és hengerrel dolgozunk, valamennyi fönt leírt esetben czélszerű a rostanyag-burkolat kímélése végett a forró üvegtömeget előbb egy be nem burkolt fém­lapra fölönteni s az üveget erről hengerelni át a szomszédságában lévő rostanyag-bur­kolattal ellátott fémlapra. Azonban azon ismeretes eljárás is alkal­mazható, mely szerint az üveg két forgó henger közé öntetik s ezek az üvegtáblát ki hengerelvén, ezt (al) lemezre vezetik (5 ik ábra). Úgy (cl) hengerek, mint (al) lemez szintén (bl) rostanyag-burkolattal vaunak föliiletükön ellátva. Egymástól különböző távolságokban lévő (cl cl) hengerpárok is alkalmazhatók azon czélból, hogy az üvegtábla fokozatoson hen­gereltessék vékonyabbra s aztán (al) le­mezre helyeztetik, miközben az üveg min­dig csak a (b bl) rostanyag-burkolattal jön érintkezésbe (6. ábra). Az utóbbi esetben lehet egy be nem borított hengerpárt is alkalmazni a rost­anyaggal bevont (cl) hengerek fölé, hogy a forró üveg némileg lehűljön, mielőtt a rostanyag-fölületekkel érintkezik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás üvegtáblák előállítására a 15285. sz. törzsszabadalom szerint, azáltal jelle­mezve, hogy az üvegmasszát tömör vagy ürös fémlapokra vagy fémhengerekre il­lesztett rostanyaglemezek között sajtol­juk vagy hengereljük. 2. Berendezés az 1. pont alatt igényelt el­járás foganatosítására, jellemezve simán kifeszített (b) rostanyagszövetekkelbevont

Next

/
Thumbnails
Contents