17908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés táblaüveg előállítására

arra. Ha (a) lemez rögzített, akkor (c) henger az ismeretes módon vezethető rajta végig ; azonban az (a) lemez is elcsúsztatható a szilárdan álló (c) henger alatt. Sok esetben a fém léhűtő hőmérséklete elegendő a rostanyag-burkolatok elégésének megakadályozására, különösen ha a fémalzatok üregesek, úgy hogy lehetséges azokat víz, gőz, levegő, vagy más közeg által lehűteni. De azért ajánlatos a (b d) rostanyag-burkolatokat azonkívül vízzel vagy más hűtő folyadékkal megnedvesíteni, úgy hogy előbb a folyadék elgőzölögjön s ezzel egy időben, illetve az elgőzölgés megszűnte után a fémlapok hűtő hőmérséke lépjen működésbe. A rostanyag-burkolatok megnedvesítése gyakorlatilag úgy is történhetik, hogy a fémlapokat és hengereket (e) üregekkel látjuk el, melyekből (f) áttörések, vagy csatornák vezetnek azok felületéhez s ily módon a rajtok lévő rostanyag-burkolathoz a rostanyag megnedvesítése végett, belülről víz vagy gőz vezethető (3. ábra). A rostanyagot czélszerű a (g) keret segélyével (a) fémlapokra kifeszített szövet alakjában alkalmazni. A nedves rostanyag burkolat és a forró üveg érintkezése alkalmával könnyen hólyagok képződnek az üvegben s ennek kikerülése végett jelen találmány a közös (h) keretbe ágyazott kis (c) hengerek sorát alkalmazza, melyek az üveget addig munkálják, míg csak a lehűlés folytán alakíthatóságát el nem vesztette. Az eddig szokásos 1 vagy 2 nagy henger helyett itt 6—8 kisebb henger van alkalmazva, melyek J az üvegtömeggel egyszerre érintkeznek, úgy hogy egymás mögött csekély távolságban működnek s az üvegtömeget folytatólagosan dolgozzák ki. tehát az esetleg keletkező hólyagot a legközelebbi henger azonnal elsimítja, míg az üveg annyira le nem hűlt, hogy többé már benne hólyag nem képződhetik. Némely esetben, mint ismeretes, czélszerű a hengerelő asztal gyanánt szolgáló (a) fémlapot ferde helyzetbe állítani (3. ábra), hogy az üveg saját súlyával nyomódjék a hengerekhez. Mint a 4. ábrából látható, a (h) keretben egyesített hengerek a hengerelő fölülettől fokozatosan kisebbedő távolságban is lehetnek elrendezve, amennyiben vagy egyenlő átmérőjű hengereket ágyazunk ferde irányú keretbe, vagy pedig a fokozatosan kisebbedő átmérőjű hengereket ugyanazon síkban helyezzük el. Ez által elérhető, hogy a fölöntött üvegtömeg fokozatosan mind vékonyabbra hengereltetik s az utolsó henger alatt az üvegtábla már egészen sima, hibátlan és sokkal vékonyabb lesz, mint eddig előállítani lehetséges volt. Midőn fémlappal és hengerrel dolgozunk, valamennyi fönt leírt esetben czélszerű a rostanyag-burkolat kímélése végett a forró üvegtömeget előbb egy be nem burkolt fémlapra fölönteni s az üveget erről hengerelni át a szomszédságában lévő rostanyag-burkolattal ellátott fémlapra. Azonban azon ismeretes eljárás is alkalmazható, mely szerint az üveg két forgó henger közé öntetik s ezek az üvegtáblát ki hengerelvén, ezt (al) lemezre vezetik (5 ik ábra). Úgy (cl) hengerek, mint (al) lemez szintén (bl) rostanyag-burkolattal vaunak föliiletükön ellátva. Egymástól különböző távolságokban lévő (cl cl) hengerpárok is alkalmazhatók azon czélból, hogy az üvegtábla fokozatoson hengereltessék vékonyabbra s aztán (al) lemezre helyeztetik, miközben az üveg mindig csak a (b bl) rostanyag-burkolattal jön érintkezésbe (6. ábra). Az utóbbi esetben lehet egy be nem borított hengerpárt is alkalmazni a rostanyaggal bevont (cl) hengerek fölé, hogy a forró üveg némileg lehűljön, mielőtt a rostanyag-fölületekkel érintkezik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás üvegtáblák előállítására a 15285. sz. törzsszabadalom szerint, azáltal jellemezve, hogy az üvegmasszát tömör vagy ürös fémlapokra vagy fémhengerekre illesztett rostanyaglemezek között sajtoljuk vagy hengereljük. 2. Berendezés az 1. pont alatt igényelt eljárás foganatosítására, jellemezve simán kifeszített (b) rostanyagszövetekkelbevont