17907. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék hydrogéndús acetyléngáz előállítására

nyomás folytán a harmadik (c) tartányba folyik. Ekkor ezen tartány (dl) szivornyája. melynek (d2) csapját megnyitjuk, működésbe jön. Ezután ezen harmadik tartány (E) csapját kinyitjuk, míg a második tartányét. valamint a (c4) és (c3) csapokat elzárjuk. Ezt követőleg a két első (c c) tartány (12 (12) csapjait sorban megnyitjuk, hogy a víz, mely ezen tartányokban foglaltatik, a (dl) szivornyán és a kinyitott (d2) csapokon keresztül a (d) tartányba visszafolyhassék. Ekkor a patronokat újból megtölthetjük. A következő üres (c) tartány az elsőnek működése közben ugyanezen módon lesz friss patronnal megtöltve. Szükség esetén a három (c) tartányt egyszerre is működtethetjük. Folytonos üzemnél a vízmennyiséget, mely előbb a karbid szétbontására lett fölhasználva, a (d) tartányban ugyanazon mennyiségű friss vízzel kell pótolni. Ha most néhány lángzó eloltása, vagy más ok következtében a gáztermelés a gázfogyasztásnál nagyobb lesz, az (1) harang fölemelkedik és a (K) szelep (K7) ütközőjével (11. ábra) érintkezésbe jön, úgy hogy a (lv4) rúd fölemelkedik, a (K2) szelepet fészkére nyomja és a csapot elzárja. A gáz tehát nem folyhat többé a gazométerhez, minek következtében a (c) tartányban a nyomás növekedik és a vizet a (d) tartányba nyomja. A sülyedő vízszín azonban a (c) tartányban és a patronok (b) csövében előidézi azt, hogy a gáztermelés a fogyasztás daczára megszűnik. Rendes körülmények között a («j) csap állandóan nyitva van, hogy levegő juthasson az épen üzemben levő (c) tartányhoz; a gáztermelés szünetelésekor ez zárva kell hogy legyT

en, hogy a levegő az (1) gazométer-harangban lévő gázzal ne keveredhessék. E czélból a (tl) ütköző a gazométer-harang emelkedésekor a (t) szánhoz ütközik, mely azután a (<l) szelep (q2) emeltyűjére hatást gyakorol és azt s vele az (o) légvezetéket elzárja. Az (I) harang ekkor azonnal sülyedni kezd és a (K2) szelepet a (K6) rugónak és a (KO) csőben uralkodó nyomásnak e szelepre való befolyása alatt megnyitja. A készülék üzeme ismét a normális mederbe tér vissza, a nél- I kiil, hogy a termelésben beálló rövid szünet a fogyasztásban legcsekélyebb zavart idézne elő. Abban az esetben, ha talán elfeledtük volna az üzemben lévő (c) tartány (E) szelepét elzárni, míg a hozzátartozó (dl) szivornya a (d2) csap által el volna zárva, akkor a nyomás a (c) tartányban emelkedni fog és az (el) szelepre (6. és 7. ábrák) hatással lesz, úgy hogy ez az (e3) szeleprúddal együtt az (e4) rúgó hatása alatt fölemelkedik, mire az (e7) tolóka az (eO) akasztékok egyikébe becsappan és a meghajlított (el) szelepet rögzíti. A gáz ekkor a gazométerbe ömlik, a mint ez már föntebb leíratott. Lehetséges még azon eset is. hogy a (G) tisztító el van zárva, azaz (FI) csap nyitva van, míg (F F2) csapok zárva vannak, úgy hogy a gáz az (E2) vezetékből közvetlenül a gazométerbe vezető (H) vezetékbe jut, a nélkül, hogy a (G) tisztítón menne keresztül. Mivel most a gáz kiáramlani nem tud, a nyomás az üzemben lévő (c) tartányban nagyobb lesz, amint ezt fönnebb láttuk, ezen nyomás most az (el) szelepet megemeli és a gáz az (E2) vezetéken keresztül a (J) biztosító-készülékbe áramlik, melynek (j4) szelepe a (j3) gázvezető cső fölső végére támaszkodik. Miután a nyomás folytonosan nagyobbodik, a (j4) szelep a (jl) haranggal és a (j7) súlyokkal egyetemben megemelkedik. A (jo) rúd ekkor a lökés gyöngítése czéljából egy (j8) gummiütközőhöz ütközik. A gáz, mely a (jl) harangban van, a (j2) és a (jh) csövön keresztül a (H) vezetékbe folyik le, innen pedig a gazométerhez és az (L) vezetékhez, úgy hogy valamely közbejöhető véletlen robbanástól nincs mit tartani. Már föntebb említve lön, hogy a fejlesztett gáz nem tiszta acetyléngáz. Szükséges tehát, hogy e gáz mineműségét közelebbről megismertessük. Szerkezeténél fogva az 1. ábrában föltüntetett patron egy voltaoszlopot képvisel, melynek (a al) réz- és zinkhüvelyei, valamint (b) csöve az elekródákat képezik, úgy hogy a (d) tartányban foglalt, kissé megsa-