17896. lajstromszámú szabadalom • Eljárás koksz előállítására

- 3 hőfok előállítása után történő befujtatása a szénből fejlődő éghető gázoknak gyors elégetését eszközli úgy, hogy ezáltal a kokszolási folyamat igen nagy mértékben gyorsíttatik. A gázoknak gyors fejlesztése és gyors elégetése lehetővé teszi, hogy némely esetben bizonyos széntöltés kokszolása az eddigi eljárásoknál szükségelt idő harmadrésze alatt fejezhető be. A légköri levegő befujtatása azonban beszüntetendő, mihelyt a szénből fejlődő éghető gázok fejlődése megszűnik, mert különben az oxygén a szén karbontartalmát megtámadná, annak elégését okozná és így a koksz mennyiségét csökkentené, ami természetesen elkerülendő. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés, mint az ábrákból kitűnik, akként van szerkesztve, hogy a kokszoló kemenczébe akár egyszerre, akár külön fujtathatunk be deszoxydált ós légköri levegőt. Az együttes bevezetés előnye abban áll, hogy ezáltal együttesen idézhetjük elő a kokszolási folyamat gyorsítását előmozdító két feltételt, t. i. a szén illó alkatrészeinek gyors fejlődésére szükséges intenzív hőt és ezen illó alkatrészek éghető részének elégetésére szükségelt szabad oxygénmennyisóg jelenlétét. Az együttes vagy a váltakozó ad misszió továbbá a kezelő személy tetszése szerint akként szabályozható, hogy az elégés gyorsasága a kellő arányban legyen a fejlődő gázok mennyiségével, miáltal a kokszolási folyamat maga is megfelelőleg szabályozható. A deszoxydált és a légköri levegőnek elkülönített vagy együttes befujtatásának lehetősége sok oly esetben is előnyt nyújt, mikor a létező körülményekhez képest a folyamat különböző stádiumaiban az egyiknek vagy másiknak alkalmazása kívánatos, így pl. a kokszolási folyamat kezdetén, mikor a kokszoló kemencze még hideg vagy legalább gyakorlatilag az. vagy mikor a deszoxydált levegő nincs még a kellő hőfokon, a szénnek izzásba jövetele után rögtön légköri levegő fújtatandó be a kemenczébe a folyamat kezdetén az elégés táplálása czéljából. Ezután a desoxydált levegő segélyével előállíthatjuk a kemenczében a szükséges nagy hőfokot, minek megtörténte után az eljárást a fönt leírt módon folytathatjuk. Hogy a fölhevített deszoxydált levegő befujtatásának a kokszolási proczesszus gyorsításában mily fontos szerepe van, a következőkből is kitűnik. Miután bizonyos széntöltés kokszolása befejeztetett és a szén, valamint a kemencze belseje a kellő lehűtés és a széli eltávolíthatása czéljából megnedvesít tetett, minek megtörténte után a néhány tonna súlyú friss széntöltés beadagoltatok, a kemencze, mint tudjuk, relatíve le fog hűlni, bár kell, hogy annak falai és különösen boltozata annyi latens meleget tartsanak meg, hogy a friss széntöltés a boltozat konvergáló falaitól reflektált hő által izzásba hozassék. Ez azonban mégis sok időt vesz igénybe úgy, hogy gyakran két-három óra is eltelik, míg a szénből a gázfejlődés és ezen gáz meggyuladása megindul. A fölhevített desoxydált levegőnek a kemenczébe a szén fölé való befujtatása által azonban oly hőmérsékletet idézhetünk elő, hogy a befujtatás kezdete után öt perez múlva a gázfejlődés és a gáz elégése is megkezdődik. Ez természetesen lényeges tényezője a kokszolási eljárás gyorsításának. A fönt leírt műveleteket természetesen a körülményekhez képest vagy egészükben, vagy részben alkalmazhatjuk. így pl. kénmentes szén kokszolásánál nem szükséges a specziális módon előkészített deszulfurizáló fujtató levegőt alkalmazni stb. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás koksz előállítására, mely abban áll, hogy a szenet egy kemenczébe adagoljuk, a szenet izzítjuk és oly magas hőmérsékletnek vetjük alá, hogy nemcsak gázok fognak keletkezni, hanem a gázok elemeikre fognak szétbontatni és végül az illó szénrészek, mint a kokszterméknek lényeges alkatrészei, tömör alakban fognak lerakódni. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás egy foganatosítási módja, mely abban áll, hogy a szenet egy kemenczébe adagoljuk, a szenet izzítjuk és aztán a kemenczébe a szón fölé a kemenczén kívül erősen