17797. lajstromszámú szabadalom • Újítások szénsav-mótorokon
•2 -hengerből közösen működő dugattyúval bíró kondenzátorból és egy előmelegítőből áll; továbbá a motor főalkatrészeinek különböző kiviteli alakjait és a találmány lényeges pontjait fogom leírni. Az 1. és 2. ábrákban az (a) henger egy (c) dugattyúníddal bíró (b) dugattyút tartalmaz. A dugattyúrúd (d) tömítőszelenczéken megy keresztül, melyek a hengerfödeleken vannak elrendezve. A (c) dugattyúrúd egy (e) vezetékkel van özszekötve, mely ismét az (f) hajtórúddal csuklósan van összekötve. Az (a) henger két végén egy-egy (u) bevezető és egy-egy (v) kibocsátó nyílással van ellátva. A henger két (g) kibocsátószelepe egy közös (h) rúdon ül és ezen szelepek mindegyike egy külön (j) tokban van elrendezve, mely alkalmas (i) tömítőszelenczékkel van ellátva. A (c) dugattyúi-údra egy (k) kar van szerelve, mely két a kibobsájtószelepek (h) rúdján eltolhatóan elrendezett (1) gyűrűkbe ütközik; ezen gyűrűk akként vannak beállítva, hogy ha a (c) dugattyúrúd ide-oda mozgását elvégzi, a (k) kar azokra akként hat, hogy a (szelepek fölváltva nyittatnak és záratnak. A szelepek úgy vannak elrendezve, hogy az egyik nyitásánál a másik záródik. Az (m) bebocsátószelepek kúpos szelepek, melyek mindegyike egy-egy (r) rúdon ül; utóbbiak a megfelelő (p) szeleptok (n) tömítőszelenczéin mennek át. Az (r) szeleprudak szabad végei között egy (s) kar van elrendezve, mely ismert módon pl. kúpkerekek segélyével a mótor valamely mozgó része által, pl. a hajtótengely által mozgattatik. Az (s) karon két (t) tárcsa van fölékelve, melyek közül a mótor forgási értelme szerint az egyik vagy a másik az (r) rudak szabad végére hat, hogy a bebocsátószelepek fölváltva nyittassanak. Ezen (t t) tárcsák elrendezése és szabályozása a 12—14. ábrákra való hivatkozással később lesz leírva. A 3., 4. és 5. ábrák a kondenzátort mutatják, mely a kibocsátott gőzöket fölfogja és egy alkalmas szerkezetű előmelegítőnek átadja; utóbbi pl. az (y) petróleum fűtőkészülékből, az (x) tartányból és a (v) kig}'ócsőből áll. Az előmelegítő egy (z) cső segélyével egy kis a mótor által hajtott (1) szivattyúval van összekötve, mely egy (2) cső segélyével a 3 kondenzátorral áll összeköttetésben. Utóbbi egy (3) tartányból áll, melynek fenekén a (2) cső betorkol és melyben teleszkopszerűleg egymásba nyúló (4)csövek vannak elrendezve, melyek átmérője alulról fölfelé csökken és melyek legalsója a 3 tartány fenekén van megerősítve és a legfölső fölülről zárt. Az összes (4) csövek, a legfölső kivételével, fölső szélükön egy lefelé ferdén levágott (5) peremmel (5. ábra), alsó szélükön pedig egy hasonló (6) peremmel vannak ellátva, kivéve a legalsót (3. ábra). A mótor (g) kibocsátószelepei a (7) segélyével a (4) csövek legalsójával vannak öszszekötve, úgy hogy a kibocsátott gázok ezen csövek által képezett kamrába jutnak; mivel ezen gázok még körülbelül 17 kg. cm2 fe-I szültséggel bírnak, az egyes (4) csövek fölemeltetnek, míg az (5) peremek a (6) peremekkel érintkeznek. Az egyes (4) csöveknek tömör érintkezése daczára, azok között igen finom gyűrűalakú rések maradnak, melyeken át a szénsav igen finoman szétosztott sugarakban a (8) kamrába jutnak; az (5 és 6) peremek esakis a belső gáznyomás által szoríttatnak egymáshoz és semmiféle más módon nincsenek egymással összekötve; a nyomás alatt ' álló gáz minden egyes (4) csőnél lévő résen át juthat a (8) kamrába. (9) egy üvegcső, mely a folyadékká összesűrűsödött szénsav magasságát mutatja és a kondenzátor működésének megfigyelését lehetővé teszi. A (4) csövek száma a mótor igényei szerint nagyítható vagy csökkenthető, ugyanúgy a (8) kamra térfogata is. A működés a következő: A folyós szénsavat az előmelegítőben fölmelegítjük és 175—200 kg. cm2 feszültségre hozzuk, illetőleg a fölmelegítés által magas nyomású gázzá változtatjuk; ezen gáz a mótor dugattyúira hat, azokat mozgásba hozza és körülbelül 17 kg. cm2 feszültséggel a kibocsátószelepeken és a (7) csövön át a kondenzátor (4) csövei által képezett
