17788. lajstromszámú szabadalom • Kényszermozgásúan vezényelt rögzített záró közegekből álló kapcsolószerkezet

— 607 — dig megfordítva a kapcsoló állásból a zárt állásba történik az átmenet. Ennélfogva ezen időközökben az (A) mozgató közegnek nyugalomban kell lennie, ill. az (A) közeg mozgását föltüntető (A A) vonal (a) tói (y)-ig ill. (S)-tól (Q-ig terjedő részének párhuzamosan kell haladnia a (G) állványnak nyugalmi helyzetét föltüntető függélyes (G G) vonallal. A ((3) állásban az (A) mozgató közeg kezd az (S) záró rúdra hatni, míg a (G) állványnak az utóbbira való hatása ekkor megszűnik ; az (s) állásban ennek megf ordított ja áll fönn; az (8) záró rúd tehát az egész (£)-tól (e)-ig terjedő három szakaszú időközben az (A) közegnek mozgását követni kényszerül és (P)-tól (y)-ig és (S)-től (s)-ig az (A) közeggel együtt nyugalomban van; a másik, ismét három szakaszú (s)-tól (,3)-ig terjedő időközben az (S) záró rúd a (g) állvánnyal együtt van nyugalomban, úgy hogy szigorúan véve a zárást nem csak (Q-tól (*)-ig terjedő időközben, hanem az egész (s)-től (£)-ig terjedő időközben foganatosítjuk. Ezzel szemben az (S) záró rúdnak a (S)-tól (y)-ig terjedő még nagyobb időközben fönnálló nyugalmi helyzetét (S)-tól (s)-ig és (^)-tól (y)-ig terjedő részében nem zárásnak, hanem kapcsolásnak kell tekinteni, mert az (S) záró rúd ezen | időközök alatt nem a (G) állvánnyal, hanem | a csak időközönkint nyugalomban lévő (A) mozgató közeggel áll szilárd összeköttetésben. A mint az 1. ábrában páronként párhuzamosan haladó (I) (I') és (II), (II') kettős vonalakból látható, az (S) záró rúdnak mozgása úgyszólván egyrészt az (A) mozgató közeg és másrészt a (G) állvány mozgásának ill. nyugalmi helyzetének darabonkint összeállított másából adódik ki. Hogy e tekintetben amaz és emez lényegében egyenlő értékűnek tekintendő 2. ábrából és az ehhez tartozó a (2£) ábrából tűnik ki, a hol is a (g) záró tolattyú helyett egy második (B) mozgató közegben vezetett (b) kapcsoló tolattyú van elrendezve; (B) mozgató közeg épúgy, mint (A) a (G) állványban, eltolhatóan van elrendezve. Ha a két (A) és (B) mozgató közeget fölváltva oda- ós visszamozgatjuk és ennek megfelelően az (a) és (b) tolattyúkat az előbb leírt, az (a) és (g) tolattyúknak megfelelő módon működtetjük, akkor az (8) záró rúd fölváltva majd az egyik, majd a másik mozgató közeg mozgását kényszerül követni. Az (A) és (B) mozgató közegeknek és a két hozzátartozó (a) és (b) kapcsoló tolattyúnak egyes mozgásai itt is ugyanoly módon és sorrendben mennek végbe hat egymásután következő fázisban, mint előbb, csakhogy itt a (G) állványnak (II) nyugalmi állása a (B) mozgató közeg oda- és visszajáró (II0

), (II) mozgásával van helyettesítve ós az (8) záró rúd (II) nyugalmi állása helyébe lép egy második (II') kapcsolás. Kissé máskép alakulnak a viszonyok, ha a fönt leírt műveleteket a 3—4i. ábrákban föltüntetett záró szerkezeten akarjuk foganatosítani. Itt ugyanis az (a) kapcsoló és a (g) záró tolattyúnak páronkint egymásután következő fölfelé és lefelé mozgatását egyidejűleg foganatosíthatjuk, úgy hogy a négy (a)-tól (P)-ig, (p)-tól (y)-ig, (S)-tól (s)-ig és (s)-tól (O-ig terjedő időközöket két (a)-tól (y)-ig és (S)-tól (O-ig terjedő szakaszba vonhatjuk össze (3. ábra). Megjegyzendő, hogy ily mozgáscserénél, melynek két végállása példaképen a (3a) és (3y ábrában van föltüntetve, az (a) és (g) tolattyúkat nem szabad az (S) záró rúdból egészen kikapcsolnunk, úgy hogy a mozgásátmenetnél a két tolattyú körülbelül a (3{3) ábrában föltüntetett középállásban van. Egyebekben a mozgások teljesen ugyanoly módon mennek végbe, mint az előbb leírt záró szerkezetnél, csakhogy hat helyett, négy egymásután következő mozgásfázisunk vau, a hol is az átmeneti állások a 3a, 3y 3S és 3£ ábrákban vannak föltüntetve. A 4. és 4i. ábrában a kapcsolásnak egy kombinált esete van fóltüntetve, a hol is az (a) és (b) kapcsoló tolattyúval ható (A) és (B) mozgató közegeken kívül még a (G) állványba ágyazott (g) záró tolattyú is hat az (S) záró rúdra. Föltételezzük ezen esetben, hogy ez utóbbi (y) tói (S)-ig szakaszosan két foggal kapcsol-