17781. lajstromszámú szabadalom • Mentőkészülék közúti vasúti kocsik számára

Megjelent 1900. évi április lió 21-én. MAGY, szabadalmi KIR. hivatal SZABADALMI LEIRAS 17781. szára. V/b. OSZTÁLY. Mentőkészülék közúti vasúti kocsik számára. THIELS ALBERT MECHANIKUS HAMBURGBAN ÉS HENNINGSMEYER FRIGYES JAKAB MÉSZÁROS ALTONÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 október hó 18-ika. A jelen találmány tárgyát közúti vasúti kocsikon és hasonlókon alkalmazandó men­tőkészülék képezi, mely bár megengedi, hogy a kocsi kisebb akadályok, mint kövek, vagy hasonlók fölött akadálytalanúl tova­haladhasson, de megáttolja, hogy nagyobb testek, emberek vagy állatok a kocsi kere­kei alá kerüljenek. E czélt több mozogha­tóan ágyazott erősen ruganyos fogónyelv alkalmazása által érjük el, melyek egy könnyen működésbe hozható emeltyű ki­kapcsolódás segélyével szabad mozgást nyernek azon czélból, hogy az úttest sík­jára sülyedhessenek. A találmány tárgyának egy kiviteli alak­ját a mellékelt rajz mutatja, a hol az 1. ábra a kocsira szerelt készülék oldal­nézete nyugalmi helyzetben, a 2. ábra ugyanennek részben fölülnézete, részben metszete, a 3. ábra ugyanannak hosszmetszete kikap­csolt állapotban, a 4. ábra a kikapcsolt készülék föliilnéze­tének részlete. A mint a rajzból látható, egy a kocsira tetszőleges módon erősített (a) tartóba a (b) fogónyelvek mnzoghatóan vaunak behe­lyezve és a (c) ékek, valamint a (d) rugók segélyével ide-oda mozgásukban határolva. A fogónyelvek mellső vége czélszeriien sarualakban van kiképezve és rugalmasan ágyazott (e) csúcsokkal ellátva, a mint ez a 3. ábrából látható. Az (a) tartóra egy (f) fal van forgathatóan ágyazva, mely szabad végén egy kissé homorú (g) saruval bir és fölszabadulva egy vagy több (h) spirálrúgó segélyével (1. és 2. ábrák), az (a) tartóra merőlegesen beállani kényszerül. Ezen (f) falhoz, a mint az a 2., 3. és 4. ábrából lát­ható, egy (i) nyúlvány segélyével egy (k) peczek van erősítve. Az (1) kocsilépcsők, vagy hasonló alatt (m) tuskókon egy (n) rúd van elrendezve, melyre a (b) fogónyel­vek vezetésére megfelelő számban ós egy­mástól kellő távolságokban (o) nyelvek van­nak erősítve. Ugyancsak az (1) kocsilépcsők alatt egyik oldalon egy messze kinyúló (p) emeltyű van ehhez szilárdan, a másik olda­lon pedig egy szintén messzire kinyúló (q) emeltyű ahhoz forgathatóan erősítve, mely utóbbi, mint a 2. és 4. ábrából látható,hátul egy (r) horogban végződik. Ezen (r) horog magassága az (f) fal lefordított helyzetében a (k) peczek magasságának megfelel. Egy (s) rúgó az (r) horgot a kocsi belseje felé nyomni igyekszik. Ezen rúgónyomásnak egy (t) láncz áll ellent, mely rugalmas, de könnyen kioldódó (u és v) kapcsolódarabok

Next

/
Thumbnails
Contents