17779. lajstromszámú szabadalom • Fúvós hangszer

- 2 -3. ábra a hangszer fölűlnézete, melynek egy része két különböző vízszintes sík mentén metszve van; a 4. ábra sematikus rajz, mely a hangszert egy összerakható állványojn ábrázolja; az 5. ábra a 4. ábrának metszete a (4—4) vonal mentén. A pianinóhoz hasonló alakkal bíró, kö­rülbelül harmorpka nagyságú (a) szekrény­ben a (b) billentyűtábla van elrendezve, melyen a basszus- és primbille-ntyűk egy-, más mellett vannak elhelyezve és a (d) billentyű-emeltyűkre vannak szerelve, mely utóbbiak az (f) hang-nyelvek fölött elren­dezett légnyílásokat befödő (g) hangszele­peket hordják. A (b) billentyűtábla alatt egy (h) fúvó van elrendezve (1. ábra), mely az (i) ke­retnek alsó, vízszintes (k) deszkájához erő­sített, a rajzban föl nem tüntetett spiráll­rúgó által az ábrában látható összenyomott állásban tartatik meg. A (h) fúvó alatt egy kettős (1 11) fúvó van elrendezve, melynek egyes fúvórészei az (m) rúd által egymás­sal össze vannak kötve. Az (1) fúvón az (n) kar van megerősítve, mely a hang­szernek egy oldalas hasítékán kifelé nyúl és az (o) rúgó által folyton fölfelé húza­tik, az (n) kar külső végén egy gyűrű van megerősítve, melyhez az (r) zsineg vagy bélhúr van hozzákötve, mely utóbbi két (p pl) görgő köré vezetve (3. ábra) a földre fektetett (s) (2. ábra) pedállal van össze­kötve. Ha eaen pedált lenyomjuk, az (1) fúvó összenyomatik és a (t t2) légvezetéken át az (f) hangnyelvek alá levegőt fúj, míg az ezeken át ki nem áramló levegő a (h) fú­vóba nyomatik, mely ekként a (k) desz­kán lévő rúgó nyomása ellenében szétto­latik. Az (1) fúvó összenyomatása közben az (11) fúvó az (m) rúd által szintén szét­nyomatik, úgy hogy ez az alsó oldalán lévő nyíláson át levegőt szív magába, mely, mi­helyt az (s) pedált elbocsátjuk, az (o) rúgó által fölfelé húzott (1) fúvó megemelke­dése következtében összenyomódik és a (tl t2) légvezetéken keresztül szintén le­vegőt fúj az (f) hangnyelvek alá, illetőleg a (h) fúvóba, mely gyűjtő fúvó gyanánt szerepel és az (1 11) fúvók működése köz­ben a (k) deszkára szerelt rúgó által ösz­szenyomatva, szintén levegőt fúj az (f) hangnyelvek alá, melyek tehát folyton le­vegőt kapnak ós ennélfogva folyton, min­den megszakítás nélkül, a (c) billentyűk segélyével megszólaltathatók. Az egyes hangok és így az ezeknek meg­felelő billentyűk úgy vannak elrendezve, hogy jobbról a chromatikus skála idézr hető elő, balról a basszus és a kisérő hangok pedig úgy vannak elosztva, hogy bármely hangnemnek megfelelő akkord két egymás mellett fekvő billentyű lenyomása által előidézhető. így pl., ha valamely hangnemhez az (I)-el jelzett billentyű tar­tozik, akkor egyszersmind az (I)-vel jel­zett billentyű is lenyomatik, a (II) bassz­billentyű lenyomásánál pedig a mellette fekvő (II) billentyű és így tovább; tehát a kótákban elegendő az (I II . . . V) jelölé­seket beiktatni, hogy a megfelelő kisérő akkordok is játszhatók legyenek. A 4. ábrában föltüntetett kivitelnél a hangszer két (v) füllel van ellátva, me­lyekbe a könnyebb szállítás czéljából rú­gós (vl) csuklók körül összec.-appantható (x) lábakat illeszthetjük be, melyeknek (xl) talpfáin az (s) pedálnak (y) rúdját a (z) bilincsek segélyével rögzíthetjük. Ezen kivitelnél a (p) görgők elmaradhatnak és az (r) zsineget közvetlenül köthetjük össze a pedállal. A mint tehát a leírtakból kitűnik, a ta­lálmány tárgyát képező hangszer egyszerű szerkezete daczára zeneileg igen tökéletes és bármely darab eljátszására alkalmas, a mennyiben az (f) hangok chromatikus skála szerint vannak elrendezve. (w) a kótatartó, melybe esetleg szá­mokkal ellátott kottát illeszthetünk, ami­kor is a (c) billentyűket is megszámozzuk, úgy hogy bárki, minden előzetes tanulás nélkül azonnal játszhat. Lehet természetesen más rendszerű kot­tát is alkalmazni.

Next

/
Thumbnails
Contents