17779. lajstromszámú szabadalom • Fúvós hangszer
- 2 -3. ábra a hangszer fölűlnézete, melynek egy része két különböző vízszintes sík mentén metszve van; a 4. ábra sematikus rajz, mely a hangszert egy összerakható állványojn ábrázolja; az 5. ábra a 4. ábrának metszete a (4—4) vonal mentén. A pianinóhoz hasonló alakkal bíró, körülbelül harmorpka nagyságú (a) szekrényben a (b) billentyűtábla van elrendezve, melyen a basszus- és primbille-ntyűk egy-, más mellett vannak elhelyezve és a (d) billentyű-emeltyűkre vannak szerelve, mely utóbbiak az (f) hang-nyelvek fölött elrendezett légnyílásokat befödő (g) hangszelepeket hordják. A (b) billentyűtábla alatt egy (h) fúvó van elrendezve (1. ábra), mely az (i) keretnek alsó, vízszintes (k) deszkájához erősített, a rajzban föl nem tüntetett spirállrúgó által az ábrában látható összenyomott állásban tartatik meg. A (h) fúvó alatt egy kettős (1 11) fúvó van elrendezve, melynek egyes fúvórészei az (m) rúd által egymással össze vannak kötve. Az (1) fúvón az (n) kar van megerősítve, mely a hangszernek egy oldalas hasítékán kifelé nyúl és az (o) rúgó által folyton fölfelé húzatik, az (n) kar külső végén egy gyűrű van megerősítve, melyhez az (r) zsineg vagy bélhúr van hozzákötve, mely utóbbi két (p pl) görgő köré vezetve (3. ábra) a földre fektetett (s) (2. ábra) pedállal van összekötve. Ha eaen pedált lenyomjuk, az (1) fúvó összenyomatik és a (t t2) légvezetéken át az (f) hangnyelvek alá levegőt fúj, míg az ezeken át ki nem áramló levegő a (h) fúvóba nyomatik, mely ekként a (k) deszkán lévő rúgó nyomása ellenében széttolatik. Az (1) fúvó összenyomatása közben az (11) fúvó az (m) rúd által szintén szétnyomatik, úgy hogy ez az alsó oldalán lévő nyíláson át levegőt szív magába, mely, mihelyt az (s) pedált elbocsátjuk, az (o) rúgó által fölfelé húzott (1) fúvó megemelkedése következtében összenyomódik és a (tl t2) légvezetéken keresztül szintén levegőt fúj az (f) hangnyelvek alá, illetőleg a (h) fúvóba, mely gyűjtő fúvó gyanánt szerepel és az (1 11) fúvók működése közben a (k) deszkára szerelt rúgó által öszszenyomatva, szintén levegőt fúj az (f) hangnyelvek alá, melyek tehát folyton levegőt kapnak ós ennélfogva folyton, minden megszakítás nélkül, a (c) billentyűk segélyével megszólaltathatók. Az egyes hangok és így az ezeknek megfelelő billentyűk úgy vannak elrendezve, hogy jobbról a chromatikus skála idézr hető elő, balról a basszus és a kisérő hangok pedig úgy vannak elosztva, hogy bármely hangnemnek megfelelő akkord két egymás mellett fekvő billentyű lenyomása által előidézhető. így pl., ha valamely hangnemhez az (I)-el jelzett billentyű tartozik, akkor egyszersmind az (I)-vel jelzett billentyű is lenyomatik, a (II) basszbillentyű lenyomásánál pedig a mellette fekvő (II) billentyű és így tovább; tehát a kótákban elegendő az (I II . . . V) jelöléseket beiktatni, hogy a megfelelő kisérő akkordok is játszhatók legyenek. A 4. ábrában föltüntetett kivitelnél a hangszer két (v) füllel van ellátva, melyekbe a könnyebb szállítás czéljából rúgós (vl) csuklók körül összec.-appantható (x) lábakat illeszthetjük be, melyeknek (xl) talpfáin az (s) pedálnak (y) rúdját a (z) bilincsek segélyével rögzíthetjük. Ezen kivitelnél a (p) görgők elmaradhatnak és az (r) zsineget közvetlenül köthetjük össze a pedállal. A mint tehát a leírtakból kitűnik, a találmány tárgyát képező hangszer egyszerű szerkezete daczára zeneileg igen tökéletes és bármely darab eljátszására alkalmas, a mennyiben az (f) hangok chromatikus skála szerint vannak elrendezve. (w) a kótatartó, melybe esetleg számokkal ellátott kottát illeszthetünk, amikor is a (c) billentyűket is megszámozzuk, úgy hogy bárki, minden előzetes tanulás nélkül azonnal játszhat. Lehet természetesen más rendszerű kottát is alkalmazni.