17773. lajstromszámú szabadalom • Sajtó nyomtatásra vagy préselésre vagy nyomtatásra és préselésre

- 3 irányban forgatjuk el, akkor az (e) rúdra ható (g) rúgó a kapcsolást ismét helyre­állítja. Az (a) főtengelyre ékelt (h) fogaskerék (23. ábra) az egy csapon ülő nagy (i) fogas­kereket hajtja, a mikor is a nagy fogas­kerék a (h) fogaskeréknek három fordulata alatt egyszer fordul meg. A függélyes (k) tengelyre ékelt (j) matriczakar agyán az (1) kúpos kerék van megerősítve, mely az (i) fogaskerék kerületének majdnem kéthar­madán kiképezett (m) kúpos fogazással (26. ábra) kapcsolódik, mely fogazás elegendő arra, hogy az (i) fogaskeréknek körülbelül kétharmada fordulata közben a vele kap­csolódó kúpos kereket és a (j) matriczakart egyszer körülforgassa úgy, hogy az (i) ke­rék, további fordulata közben a (j) matricza­kar megállíttatik, hogy a munkaütést foga­natosítsuk. A nyomtatás foganatosítása közben a matriczakar forgás ellenében a következő szerkezet által van rögzítve: A (j) matriczakar fölső részén a fölfelé nyúló (n) rész (28—81. ábrák) van meg­erősítve, mely egy függélyes és egy ezzel szemben álló rézsútos oldallal bír és mely a (p) tartónak függélyes csatornájában csúsz­tatható (o) tömb által rögzíttetik, mely a függélyes csatornában a (q) lemez és a kopás mérvében egy (s) csavar segélyével meghúzható (r) ék által szoros vezetést nyer, miáltal a tömb a csatornában szabad köz és lökés nélkül dolgozik. A tömbnek alsó vége a fölfelé nyúló (n) rész befogadása czéljából villa alakban van kiképezve, a hol is a jobb oldalon (29. ábra) vagyis a (j) matriczakar forgásai irányában eső villaág hosszabb, mint az (n) rész rézsú­tos oldalához illeszkedő baloldali villaág, mely igen hosszú sima fölülettel végződik; a (t) rúgó az (o) tömböt folyton lefelé nyomja. Az (o) tömb egy hézagolásába (28. ábra) a (v) csap körül forgó (u) emeltyűnek egyik vége nyúl be, míg az emeltyű másik vége a (w) görgő segélyével az (i) fogaskerékre erősített (x) bütykös korong kerületén veze­tődik. Mihelyt az (m) fogazás utolsó foga az (1) kúpos kerékből kikapcsolódott, az (x) bütykös korong az (o) tömb siilyedését idézi elő, mely a terjedelmes alsó fölülettel bíró, rövidebb vilaágával az (n) toldatra neheze­dik (30. ábra) és ezáltal a (j) matriczakart fékezi úgy, hogy az (n) rész csak jelenték­telen erővel ütközhetik a másik villaág füg­gélyes fölületébe, minek megtörténte után a két villaág közre fogja az (n) részt és ez­által a (j) matriczakar rögzíttetik; a villa­ágak közötti rés olyan, hogy ha az az (n) részt befogadja, ez utóbbi fölött közbenső tér maradjon szabadon úgy, hogy a részek kopása vagy tisztátlanságoknak behatolása daczára biztos rögzítést érünk el. A rögzítés megtörténtével a nyomtatás foganatosíttatik és ezután az (x) bütykös korong az (u) emeltyűre behatván, meg­emeli az (o) tömböt és ezzel az (n) részt szabaddá teszi úgy, hogy az (m) fogazás első foga az (1) kúpos kerékbe kapcsolódván a (j) matriczakart forgásnak indítja. Hogy a (j) matriczakart még az (m) foga­zásnak az (1) kúpos kerékre való behatása előtt fokozatos forgásba indítsuk, egyrészt az (1) kúpos keréken a forgatható hasíték és csavar segélyével forgásában határolt íy) toldat (28. ábra), másrészt az (u) emeltyű alsó oldalán a hasonló (z) toldat akként van elrendezve, hogy mihelyt az (u) emeltyű az (o) tömböt megemelte és ezzel az (n) részt szabaddá tette, az emeltyűnek további mozgásánál az (y) és (z) toldatok rézsútos fölületeivel egymáson csúszva a (j) matricza­kart épen az (m) fogazás bekapcsolódása előtt indítják el. Az egyik toldatnak forgat­ható elrendezésével azt érjük el, hogy a rézsútos fölületek egymásra való behatásuk alatt jól illeszkednek egymáshoz, mivel a matriczakarnak ezáltal foganatosított elfor­gatása az érintkezés szögét folyvást meg­változtatná, ha mindkét toldatot rögzítetten rendeznők el. Minthogy a nagyméretekben készült négy­szögű haránt metszettel bíró (o) tömb a ha­sonló alakú csatornában szorosan vezetődik, az a matriczakart nyomtató állásában me­reven és pontosan rögzíti. Az (1) matricza (23. ábra) részben a (j)

Next

/
Thumbnails
Contents