17735. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa konzerválására

Ha már most csak a fa föliiletét kívánjuk védeni, a fát az oldattal meglocsoljuk vagy beecseteljük. Ha a fa egész tömegét védeni kívánjuk, a fát a folyadékba mártjuk vagy injektorokat alkalmazunk, a fürdő behatásának ideje a fa minőségétől függ. A formaldehyd és agar-agar oldata megszáradása után a farostokat védő burkolatot képez, mely vízben teljesen oldhatlan és a mikrobák és parasiták ellen ellenálló. Az ily módon kezelt fák majdnem határtalanul tartósak, még ha a nap, eső és a levegő hatásának vannak is kitéve, vagy nedves vagy mocsaras talajon feküdnek is. Ha az agar-agart használjuk föl a formal(lehydnek a fába vezetésére, ennek számos előnye van. Agar-agar körülbelül tízszer annyi vizet vesz föl, mint a gelatin. Egy rész agar-agar körülbelül 500 rész vizet vehet föl, a nélkül, hogy a keverék közönséges hőmérsékletnél elfolyósodnék. Agaragar-pép, ha azt bepároljuk, nedvessége egy részét mindig visszatartja. Ha agar-agar vizes oldatába formaldehydet vezetünk, kezdetben csapadék nem keletkezik, az elpárolgás után hátra maradt tömeg, mely a formaidéhydet lekötve tartalmazza, vízben teljesen oldhatlan anyag. Ha a szárítást 1 10°-nál magasabb hőmérsékletnél végezzük, a maradék teljesen oldhatlan. Ha ellenben a szárítást 100°-nál alacsonyabb hőmérsékletnél végezzük, a szilárd maradék vízben látszólag oldhatlan, tényleg azonban egy részéből nagyon sok vízben folyadék válik le, mely a formaldehyd fölösleges részét tartalmazza. A le nem kötött formaldehydet tehát sok vízzel ki lehet lúgozni. Ha a kimosást friss vízzel folytatjuk, végül teljesen oldhatlan maradékot nyerünk. Ha pld. vasúti talpfákat itatunk evvel az anyaggal és a talpfákat levegőn vagy gyönge hőnél szárítjuk, a talpfák lyukacsaiban oldhatlan, aszeptikus anyag rakódik le, mely a talpfákat az élősdiek és hasonlók támadásai ellen védi. Ha ily talpfák nedves töltéseken feküdnek, állandóan formaldehydet választanak le. mely a talpfa körül antiszeptikus közeget és bizonyos tekintetben egy második védőréteget képez. A fát az átitatás után természetesen ki kell szárítani, ha az állandóan vízben vagy a levegőn a napnak és esőnek kitéve fog feküdni. A leírt eljárás, mely szerint a fát formaldehyddel itatjuk, olcsóbb és mégis megbízhatóbb, mintha az itatást kreozottal vagy más eddig használt folyadékkal végezzük. Az új eljárás különösen fontos, ha vasúti talpfák vagy általában vasúti-, posta- vágy táviróberendezések, hajó és tengeri építkezések, járművek, pillérek, híd és töltés alapozások, bányaácsolás, mindenféle czölöpök és állványok, faburkolat, kerítések vízvezetékek stb. előállítására szolgáló fák impregnálására használjuk. Fontos az eljárás még a meleg égöv alatt létesítendő szerkezetekhez használt fák előkészítésénél, mely fákat a termeszek különben csakhamar elrágják. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fa konzerválására, jellemezve az által, hogy a fába formaldehydoldatot vezetünk be, mely a falevelekben lévő albuminokkal oldhatlan, az élősdiek támadásának ellenálló és a baktériumok és gombák spóráit és csíráit, valamint a férgeket, bogarakat és ezek álczáit elpusztító oldhatlan vegyületeket képez. 2. Az 1. alatt védett eljárás egy kiviteli módozata, az által jellemezve, hogy formaldehyd és gelose (agar-agar) vagy más oly anyagok keverékének oldatát használjuk, mely anyagok chondrint vagy oldható albumint tartalmaznak, oly czélból, hogy a fában ennek átitatása és megszárítása után a formaldehyd oldhatlan állapotban legyen jelen. 3. Az 1. és 2. alatt védett eljárásnál a fa tökéletlen kiszárítása oly czélból, hogy a fában fölösleges, oldható formaldehyd maradjon, melyet a fa később a földnek fokozatosan ad le, hogy az utóbbiban a fát védő réteg keletkezzék. PAILAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG M'OMDÁJA BUDAPESTEN