17714. lajstromszámú szabadalom • Fonógép
- 3 -dalról a másikra érkezik, az (in) csévekeret (8) kiszögelése mögé csappan és ezáltal a csévét állásában íögzíti, a mint az az 1. ábrában a bal csévénél látható. Mihelyt azonban az (n) emeltyű a (j) csévét befelé kezdi tolni, a (7) kilincs ismét kikapcsoltatik. A gépet a (9) fő hajtótengely segélyével működtetjük, mely mindegyik végén egy-egy (10) kúpkereket hord, melyek az (i) tengelyen lévő (11) kúpkerékkel és az ütős (s) tengelyre fölékelt (12) kupkerékkel egyetemben egy ellenkező irányba forgó közegekkel bíró hajtószerkezetet képeznek. Az (i) és (s) tengelyek tehát egymással egyenlő fordulatszámmal, de ellenkező irányban forognak. A (j) csévék könnyebb kicserélhetése czéljából a (9) tengelyen a (18) karomkapcsolás van elrendezve, melynek kikapcsolásánál a (c) karkeresztek mindegyike külön forgatható és így a (j) csévék levételére és föltüzésére alkalmas helyzetbe hozható. Az üzem alatt a (j) csévék a körülfonandó kötél körül körben mozgattatnak és eközben az (11) emeltyűk által fölváltva az egyik és másik oldalra tolatnak. A csévék mozgását követő (k) fonalnyalábok a 3. ábrán föltüntetett hullámvonalat írják le, míg a (w) nyalábok folytonosan a gép középsíkjában mozognak. Ezáltal a jelen esetben egy nyolcz nyalábbal bíró fonat képződik, melynél az egyik fonálcsoportnak minden nyalábja a másik fonálcsoportnak mindegyik nyalábját keresztezi. A (q) korongokban elrendezett ívhornyok. melyek a (p) csúsztatok által az (n) emeltyűket működtetik a 4. ábrában síkba fejtve vannak ábrázolva. Mindegyik korongnál a két, egymástól 180°-ra elálló csúsztató a teljes vonallal ábrázolt és magában a korong karimájában elrendezett horonyban vezetődik. míg a másik két csúsztató a szakadozott vonallal ábrázolt horonnyal kapcsolódik, mely utóbbi horony egy, a korongra rácsavarolt kétrészű (14) gyűrű belső lapján van elrendezve. Mindegyik (n) emeltyű az előtte lévő (j) csévét az átellenben fekvő (c) karkereszt (f) orsójára tolja és innen azonnal visszatér normális helyzetébe, úgy hogy az az (f) orsó végei között haladó (x) fonálvezető hüvely elől kitér. A (w) nyaláb egye3 fonalait a perforált (y) fonálvezető lemezek tartják egymás mellett. Mindegyik (k) nyaláb fonalai a nyalábok mozgását követő (1) villák bevágásai által vannak vezetve. A 8. ábra a (3) villaszárak külső végével kapcsolódó (6) állító gyűrű (5) ívhornyainak kifejtett alakját mutatja. Mihelyt egy (j) cséve áttolatik, az illető (k) nyalábot vezető (1) villa, és épúgy az áttellenes villa is befelé mozog, úgy hogy a villák majdnem érintkeznek egymással, miközben a fonalak az egyik villából a másikba átfektettetnek. Ezután a két villa újra széjjel megy, hogy így a (w) fonálnyaláb áthaladására helyet hagyjanak; az egyik villa üres, a másik pedig a fonálnyalábot tartja, mely feszültsége következtében szorosan a villa bevágásaiba illeszkedik. A találmány tárgyát képező fonógép azon előnnyel bír, hogy a körűifonandó kötél vagy kábel vízszintes irányban és azon feszültség megtartásával, mellyel az a kötélfonó szerkezetekből (korongokból) kijön, vezethető át a gépen és fonható körül. Ily fonógépek különböző fonál nyalábból álló tetszésszerinti fonadékok számára szerkeszthetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fonógép, jellemezve a fonálnyalábok egyik csoportjának megfelelő, az egymással ugyanazon irányban és sebbességgel forgó (c) korongoknak vagy karkereszteknek egymásnak szemben álló (f) orsóin ide oda mozgatott (j) csévék által, mely (c) korongok között a másik csoport fonálnyalábal ellenkező irányban forgattatnak, miközben a (c) korongok ürös forgáscsapjain folytonosan áthaladó kötél vagy kábel körülfonatik. 2. Az 1. alatt igényelt fonógépnek egy foganatosítási alakja, jellemezve a (c) korongokon ágyazott, a (p) csúsztatok segélyével egy (q) korong ívhornyai által működtetett lengő (n) emeltyűk által, melyek a (j) csévéket az egyik (c) korong
