17670. lajstromszámú szabadalom • Lánczhegesztő gép

Megjelent 1900. évi április lió 10-én. KII1 MAGY SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 17670. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Lánczhegesztő gép. EGGER FERDINÁND GRÓF FÖLDBIRTOKOS ÉS GYÁROS KLAGENFURTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 szeptember hó 30-ika. A szóban lévő találmány tárgya egy gép lánczszemek és hengerelt drót, illetőleg rúdvas hegesztésére. Az eddig ismeretes lánczhegesztő gépeknek azafőhátrányuk, hogy szerkesztésüknél a hegesztés csak mellékesnek tekintetett és hogy ennek következtében igazán jó hegesztést a gépek nem is végezhetnek. Oly lánczhegesztő gép, mely az egyes szemeket ép oly jól hegeszti össze, mint a munkás kézi munka esetében, egyáltalában nem ismeretes. Ugyanis az eddigi föltalálok előtt a főszempont az volt, hogy gépjük egy egyenes rúdvasdarabból, vagy egy előzetesen hajlított darabból mechanikus úton egy lánczszemet hajlítson és ezt egyidejűleg a már kész lánczszembe be is fűzze, az összehegesztendő fölületek tompaszöget képeztek a lánczszem tengelyével vagy pedig a rudacska két vége a kerületén ment át egymásba, egyáltalában a hegesztés csak mellékes dolognak tekintetett. Beható kísérletekből kitűnt, hogy a lánczszem jól csak akkor hegeszthető, ha a hegesztés helyére elég számos kalapácsütést mérünk, mely esetben az első kalapácsütés végzi a hegesztést, míg a többi csakis az anyag tökéletes tömörítésére szolgál. Lánczszemeknél a kalapácsütést nem lehet sajtónyomással helyettesíteni, úgy mint pl. nagyobb darabok hegesztésénél, melyeknél a hegesztéshez szükséges hőmérséklet tovább marad meg, mint a kis keresztmetszetű és ezért könnyen lehűlő lánczszemeknél. Megjegyzendő továbbá, hogy a lánczszem tengelyével tompaszöget képező fölületek — bár alkalmazásuk elméletilegelég jónak látszik — a gyakorlatban alig használhatók, minthogy a ferde síkfölületek a hegesztési hőmérsékletnél alaktalan, lyukacsos tömeggé égnek és egyáltalában nem illenek egymásra. Azonkívül az ily hegesztéshez még a nagyobb lánczszemek keresztmetszete is túlságosan kicsi, miért is a lánczszemeket alkotó rudak végeit egymásra szokás hajlítani, a mikor benső öszszehegesztés kalapácsütések nélkül nem is végezhető. Minthogy azonban nagyon gondos, gyakorlott munkással is megeshetik, hogy a hegesztési hőmérsékletnél a kovácstűzben túlságosan sok anyag ég le a hegesztendő darabról, olyképen kell a kalapácsot és üllőt kiképezni, hogy csakis a hegesztés helye fölött legyen egy félkör keresztmet-