17663. lajstromszámú szabadalom • Újítások fejőkészülékeken

meg ne forduljon addig, míg az edények az új mozgási iránynak megfelelő nyomásviszonyokat nem nyerték. Czélszerűbb azonban edények és henger számára külön kormányszerveket alkalmazni, mert az edények számára más nyomáselosztás kívánatos, mint a henger számára. 1. ábrában a dugattyúrúd hosszirányában át van fúrva és magában fölveszi a fölső végén vastagított (h) tolórudat, mely (i) tolattyúval áll kapcsolatban és annak átkormányzását eszközli. Ezen (i) tolattyú (k) és (1) tolattyútükörnyilások és a velük kapcsolatos (k') és (1') csövek útján jaz edények átkormányzását végzi, míg a kisebb (m) tolattyú, melyet (i) tolattyú mozgat, de mely sokkal kisebb utat végez, mint (i) tolattyú, a sajtolt levegő elosztását végzi a két hengertérben és pedig (n) vezeték útján, mely a fölső kisebb tolattyúnyílással és (o) vezeték útján, mely az alsó kisebb tolattyúnyílással áll kapcsolatban. A két kagylótolattyú fölső része elvágva van a rajzban föltüntetve, hogy az egész tolattyútükröt látni lehessen. A (p)-nél az (r) tolattyúszekrénybe beömlő sajtolt levegő a rajzban föltüntetett pillanatban (1') vezetéken át (f) edénypárhoz jut és (o) vezetéken a fölső hengertérbe, úgy, hogy a dugattyú lefelé mozog, nn'g a vele összekötött (f) edények a csecsbimbókat (g) fölfújt gummivánkosok segélyével szorosan körülfogják és kifejik. A (d) edénypárhoz vezető (k') vezeték, valamint az alsó hengertérből jövő (n) vezeték a jelzett tolattyúállás mellett a középső tolattyútükörnyilások útján a kiillevegővel állanak kapcsolatban. Az egész henger és a vele összekötött (d) edények ennek megfelelően a dugattyú irányában fölfelé mozognak és utóbbiak, miután a gummivánkosok nyitottak, a csecsbimbókat belépni engedik. A dugattyú útjának vége felé (i) tolattyú (h) tolattyúrúd segélyével lefelé tolatik, míg a kisebb (in) tolattyú a légnyomás által fogva tartva, egyelőre helyzetében megmarad. Ha (i) tolattyú útjának közepére ért, akkor a két (1') és (k') vezeték a sajtolt levegővel áll kapcsolatban, mert (i) tolattyú rövidebb, mint a tolattyútükörnyilások egymástól való távolsága, melyekkel (1') és (k) vezetékek kapcsolatban állanak. Ezen helyzetben mind a négy edény a sajtolt levegő hatása alatt áll és a majdnem legmagasabb állásukba jutott (d) edények még szorosan a csecsbimbókhoz tapadnak, még mielőtt a többi edényből a sajtolt levegő eltávozott, úgy, hogy a készülék leesése ki van zárva. A dugattyú további lemenésénél a most lenn álló edényekből a sajtolt levegő kiürül és a második (m) tolattyú az (i) tolattyún lévő (s) toldat által lefelé tolatik, miáltal a sajtolt levegő a hengerterek felé kormányoztatik át, a dugattyú fölfelé megy és a játék ismétlődik. Ezen átkormányzás igen lassú menetnél azon hátránnyal bír, hogy megállás a holt pontban nincs kizárva; ellenben kikerülhető az a 3. ábrában föltüntetett szerkezet által. Itt (i) tolattyút a sajtolt levegő nem nyomja a tolattyútükörre,hanem leemeli róla, amenynyiben a sajtolt levegő (p) vezetéken jőve, azon helyen lép a tolattyú alatt be, hol rendesen a légkiömlés van és (w) kar segélyével (u) rugó által nyomatik a tolattyútükörhöz. Ha (h) tolattyúrúd a tolattyú mozgását megkezdi és azt kissé középállásán túl kitolta, a tolattyú útjának maradékát (u) rúgó behatása alatt magától végzi a második, a hengerterek számára a sajtolt levegő elosztását eszközlő (m) tolattyút pedig magával viszi, (m) tolattyút természetesen szintén rúgóval kell a tolattyútükörre nyomni, ami a rajzban világosság kedvéért el van hagyva. Ezen szerkezetnél a két (k) és (1) tolattyútükörnyilás (i) tolattyú középső helyzetében egészen azon belül jut, úgy hogy az irányváltozás pillanatában mind a négy edény egyidőben álljon nyomás alatt. Hogy (i) tolattyú útját túl ne lépje, megfelelő (x) ütközőkről — mint a rajzban látható — kell gondoskodni. A 4. ábrában közvetve működő, a hengerterek számára való átkormányzási szerkezet van föltüntetve. (i) tolattyú hasonló módon, mint az 1. áb-