17658. lajstromszámú szabadalom • Négy tűágyazattal bíró kötőgép csőalakú szabályos kötött árúknak fogyasztással való előállítására

2 -sík-kötőgépeknél. (1. ábra.) A (c d) tűágyazatok zárai ellenben, melyek a (g gl) ütközőkre hatnak, az oda- és visszamozgás tartama alatt különbözően működnek és pedig úgy, hogy az illető kettős nyelvű (f) tű mindig a működtető zárak közé fogatik be. (12. ábra.) Valamennyi zár egy közös szánra van erősítve, még pedig a két legalsó oldhatói ag, mint az az alábbiakban bővebben elő lesz adva. A működési módot a 12. ábra, valamint a 4—7. ábrák mutatják be. Ha a gép jobbról balfelé dolgozik (12. ábra), úgy a vízszintes (c d) tűágyazatpároknak kettősnyelvű (f) tűi a mellső (c) tűágyazatban feküsznek s a balfelé való mozgás következtében az összes zárak váltakozva hozzák a mellső, alsó (a) tűágyazatnak (e) tűit működésbe, miközben a kettős nyelvű (f) tűk a hátsó (d) tűágyazatba nyomatnak s (g) ütközők (c) tűágyazatban előretolatnak s ugyanekkor a megfelelő (gl) ütközők (d) tűágyazatban visszafelé húzatnak (2. ábra). Mint ebből látható, a kettős nyelvű (f) tűk csak egy mozgást s egy irányban végeznek. Eközben a mozgatható (x) zárrész jut az ütközőkkel legelőször érintkezésbe. Az alsó (e), ill. (el) tűk ellenben ismeretes módon, váltakozva előre és hátra mozganak. Az alsó (e) tűknek visszafelé való mozgásuk közben, midőn a két nyelvvel bíró (f) tűk visszahúzódnak a hátsó (d) tűágyazatba, a fonalvezető a fonalat a kettős nyelvű tűknek (1) kampójába s azonkívül az (e) tűsorba vezeti be (4. ábra). Erre a fonal a tűk között hullámos alakra hozatik, a régi hurkok letolatnak (5. ábra), miközben új huroksor keletkezik. Ezen munka közben az alsó, hátsó zár, mint ismeretes, nyugalomban van. Ha azonban a gép balról jobbfelé dolgozik, úgy az alsó-hátsó zár működésben van, míg a mellső-alsó zár áll működésen kívül; ellenben a fölső két zár állandóan működésben marad s csakis a mozgatható (x) zárrészek jutnak váltakozva működésen kívül. Midőn a gép balról jobbfelé dolgozik, a (g) ütközőket közvetetlenül az (i) főzárrész ragadja meg, melyek ily módon (i) hosszában csúsznak (x)-ig, az utóbbit visszanyomják a zárszekrénybe s erre ismét visszamozognak munkahelyzetükbe. A mozgatható (x) zárrésze a (d) ágyazatnak ellenben a (g1) ütközők pályájába kerül s az utóbbiakat működteti. Az által azonban a záraknak következő bal felé való mozgása alkalmával a kettősnyelvű (f) tűk ismét a mellső (c) tűágyazatba tolatnak és a kettősnyelvű tűknek második kampója az alsó-hátsó (el) tűkkel a második huroksort képezi. Ekkor tehát a kettősnyelvű tűkön egyidejűleg két húrok képeztetik (6. ábra). Ha most már a fonalvezető ismét bevezeti a fonalat, úgy a kettősnyelvű tűkön egyidejűleg három hurok van jelen, a harmadik hurok ismét új szemet képez, úgy hogy tehát a kettősnyelvű tűkön állandóan két hurok vau jelen, melyek közül az egyik a kettősnyelvű tűknek rugalmas nyelvecskéje mögött, míg a második ezen tűnek kampójában fekszik. A kettősnyelvű tű eközben (g gl) ütközők által nem tolatik be egészen a másik tűágyazatba, hanem csakis annyira, a mi az új hurok képzésére szükséges (7. ábra). Az árúnak alsó végére természetesen a kötés alkalmával két súlyt függesztünk, > azon czélból, hogy azok a kötött tárgyat egyenletesen lefelé mozgassák. Az ütközők nem egyenlő vastagok, hanem fölső élükön le vannak rézselve. Ezáltal a tű-kampók és az ütközők között egy rovátka keletkezik, mely a letolt hurkoknak előzetes fölvételére szolgál. Midőn az új hurok elegendő hosszúra húzatott, az épen működésben lévő ütköző annyira visszatolatik, hogy annak következtében a letolt huroknak le kell esnie (7. ábra). Ezen művelet a (h) zárrész végén kiképezett s a tűágyazatba visszanyúló toldat által létesíttetik (2. ábra), a mennyiben ez az (i) zárrész által előre tolt ütközőt kissé ismét visszafelé mozgatja, a nélkül, hogy e közben a kettősnyelvű tűk az általuk elfoglalt helyzetet megváltoztatnák (12. ábra). Az ütköző tehát mindaddig megmarad ezen helyzetében, míg csak a zár vissza-