17654. lajstromszámú szabadalom • Lökéshárító berendezés kézi lőfegyverekhez és kisebb kaliberű lövegekhez
A baloldali (KI) rész külső oldalán van az (55) adogató (3. és 9. ábra) elrendezve. Ez egy lemezből áll, mely fölül egy reczézett (59) fogantyúval van ellátva; belső oldalán egy, a töltény alakjának megfelelő mélyedéssel, továbbá egy (60) peczekkel van ellátva, mely a (10) ék közreműködésével az előre való mozgás befejezte után az adogató kinyitását idézi elő. Az adogató két sarok körül fordul el, melyek közül a hátsó rugóval van ellátva, úgy hogy ez az adogatót jobbra elforgatni, vagyis zárni törekszik. Az (54) kivágás fölött két (g és h) tölténytártartó van, melyek közül a hátsó (h) egy (i) rúgóval van ellátva a tölténytár megfogása czéljából. A jobboldali (K2) rész fölűletén fülek vannak elrendezve a lobbantyúernyő számára; van rajta továbbá egy kivágás is a zárótörzsök vezetőszerkezete számára. A vezetőszerkezet egy (62) csap körül elforduló (61) emeltyűből áll: az emeltyű végein (63) támszögek vannak elrendezve-Egy rúgó hatása folytán az emeltyű csupán két helyzetet foglalhat el, úgy, hogy mindig a támszögek egyike egészen előre van tolva. Az egész vezetőszerkezet egy (64) tokban van elhelyezve (3. és 12. ábra) és a (65) csap körül fordulhat el; az által tartatik elzárva, hogy egy elforgatható (66) támszög hátsó végének egy kivágásába kapaszkodik. A (K2) rész belső oldalán elől van a (67) zárószemölcs, mely a zárótörzsök mellső végén lévő (21) kivágásba nyúlik és a feszes zárást létrehozza. A (68) lobbantyúernyő (1., 2. ós 3. ábra) egy csészealakú lemezből áll, mely a lobbantyút befödi; ez jobboldalán fülekkel van ellátva a lobbantyúszekrényre való erősítés czéljából, baloldalán pedig két rúgós kampója van; ez utóbbiak a baloldali rész széle alá nyúlnak és a lobbantyúernyő zárására szolgálnak. XII. Az (L) sátorvas (1. és 2. ábra), mely a lobbantyúszerkezet alsó részét födi be. Ezen sátorvas az (51) csapot átfogó (69) horgok és a (70) zárócsapszög segélyével erősíttetik a lobbantyúszekrényhez; a (70) zárócsapszög a jobboldali rész egy furatán átnyúlik és a baloldali részbe van becsavarva. A sátorvason van a (71) kivágás, melyen át az üres töltényhüvely kidobatik. Hátúi két fölnyúló (72) pofával van ellátva, melyben a zárócsapszög és a főcsapszög számára lyukakkal vannak elrendezve. E pofákat hátúi a (41) lobbantyúfenék köti össze, melyben az elcsattantószerkezet van fölfüggesztve. XIII. Az (M) tölténytár (9. és 14. ábra), mely egy szabad tölténytár és a (g és h) történytár-tartók által tartatik. A tölténytár alsó részén mindkét végén (73) kiugrásokkal van ellátva; ezen kiugrás hátsó végén egy mélyedés van, melybe az (i) rúgó nyúlik, mi által a tölténytár fogva tartatik; mellső vége a mellső (g) tölténytár-tartó egy mélyedésébe ér. A tölténytár egy közönséges tölténykerettel töltetik meg és berendezhető akár 5. akár 10 töltény számára. Ezen töltények súlyúknál fogva lefelé esnek és fölfogatnak az adogató által, melynek (59) fogantyúja a hátrafelé és az előrevaló mozgás alatt a tölténytárt elzárja, úgy, hogy ez csak azon pillanatban van nyitva, midőn a fegyver lövésre kész. A berendezés a következő módon működik : Képzeljük a fegyvert megtöltve és lövésre készen. Ezen állásnál a mellső vezetőtámszög egészen előrenyomult a zárótörzsök vezetőszerkezetén és behatolt a mellső vezetőhorony vízszintes szakaszába, míg a hátsó vezetőtámszög be van szorítva. A lövés megtörténtekor a lőporgázok hátrafelé irányúló nyomása következtében a cső és a závárzattok hátrafelé löketnek ; ezen mozgás alatt a mellső vezetőtámszög a horony vízszintes szakaszában halad és mindaddig, míg a támszög ezen szakaszban marad, a zárótörzsök zárva van; ez csak azon pillanatban nyílik ki, midőn a támszög a horonynak lefelé vezető lejtős részébe csúszik át. mi által a zárótörzsök mellső oldala fölemeltetik. Ezen pillanatban a kivető kam-