17653. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék rostos anyagoknak, folyadékok, gőzök vagy gázok segélyével való kezelésére

Megjelent 1900. évi április hó ö-én. MAGY. KIK. SZABADALMI Epa HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17653. szám. XIV/e. OSZTÁLY. Eljárás és készülék rostos anyagoknak folyadékok, gőzök vagy gázok segélyével való kezelésére. MATHER VILMOS MÉRNÖK MANCHESTERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 augusztus hó 26-ika. A rostos anyagokat, pl. czérnákat vagy szöveteket gyakran folyadékok, gőzők vagy gázok segélyével szintelenítés, festés vagy egyéb czélból akként kezeljük, hogy azokat lyukakkal ellátott űrös magokra fölgöngyölítjük és ezután azokon az illető folyadékot szivattyúk vagy affélék segélyével radiálisan hajtjuk kívülről befelé vagy belülről kifelé. Ezzel azonban azon hátrány jár, hogy nem vagyunk képesek az anyag összes részeiben egyenletes hatást elérni. A kezelésnek más módja abban áll, hogy a czérnákat vagy szöveteket kötélalakban sodorjuk össze és azokat alkalmas kocsikba adagoljuk, melyeket ezután elzárható üstökbe vagy kamrákba tolunk, melyeken az illető folyadékot átáramoltatjuk. De ezen esetben is azon nehézség válik érezhetővé, hogy a kezelés egyenletességét nem érjük el és egyúttal a szövetek zsugorodását sem kerülhetjük el, úgy hogy utólagos kifeszítés válik szükségessé. A jelen találmány tárgya már most a rostoknak, de különösen szöveteknek egész hosszukban folyadékkal való kezelését teszi lehetővé oly készülékek segélyével, melyeket akár egymagukban, akár pedig az imént említett üstökkel vagy zárható kamrákkal I és gördülő kocsikkal való kombinácziókban alkalmazhatunk a nélkül, hogy a rostokat vagy szöveteket össze kellene sodorni vagy hajtogatni. , Ugyanis a kezelendő szövetet vagy ideiglenesen egymással összekötött szövetek sorát egész szélességükben sodrás vagy összehajtogatás nélkül addig göngyöljük valamely rovátkolt magra, míg alkalmas nagyságú hengert kapunk. Ezen fölgöngyölődést előnyösen oly edényben foganatosítjuk, mely a szövetnek előkészítő áztatására való folyadékot tartalmaz. A henger egyik vége lyukasztott falhoz fekszik, mely a hengert tartalmazó főedéuyt egy mellékszakasztól elválasztja. Ezen szakasz a főedénnyel csövek segélyével van összekötve, melyek egy forgó vagy más szerkezetű szivattyúval és alkalmas szelepekkel vannak összekötve úgy, hogy a folyadékot a csöveken keresztül vagy a főedényből az említett szakasz fölé vagy pedig ellenkező irányban hozhatjuk keringésbe. Azonban minden esetben a folyadékot a szövet tekerületein át és között nem radiálisan, hanem a henger tengelyével párhuzamosan menesztjük úgy, hogy az összes tekeriiletek, feküdjenek bár azok a henger szomszédságában vagy attól