17648. lajstromszámú szabadalom • Sodrott lánczfonalakkal bíró sodronyszövet és annak előállítására való szövőgép

szövet sűrűségét állapítja meg, miért is a szövet sűrűségének megváltoztathatása ezéljából, ezen (122ÍI lemezek könnyen le­szerelhető módon alkalmazandók. A 11., 12. és 13. ábrákban föltüntetett kivitelnél a (10) láda (124) hornyaiban (125) léczek Vannak behelyezve, .melyek több helyen csa­varokkal megerősíthetők. Ezen (125) lé­czek a (126) léczekkel egy keretté is egyesíthetők. A (125) léczekben a (122) lemezek (127) csapjaik körül forgathatóan vannak ágyazva. (122) lemezek mögött a (120) kivágás egésa hosszában kiterjedő (128) lécz van elrendezve, mely két végén (126) léczekre erősített (129) rúgókon függ. Ezen (129) rúgók a (128) léczet áll­landóan a (122) lemezek felé szorítja, mi­által azok mindig egy síkba igyekeznek he7 lyezkedni, de a mellett a vetülékfonál kü­lönböző alakulásaihoz is illeszkednek. Az eddig leírt részek és szerkezetek a 18. ábrában föltüntetett szövet előállítá­sára alkalmasak és következőleg működnek: Az (53) lánczfonalak páronként a (29) és (30) sodrórudak (52) hornyaiba vannak befűzve és a gép mellső oldalára vezetve. A szövés megkezdésénél a lánczfonalakat a (10) láda legkülső helyzetéig húzzuk előre és itt, mint az a sodronyszövők előtt is­meretes, egy, az előállítandó szövet széle­ségével egyenlő hosszúságú rúdra erősít­jük, és pedig úgy, hogy a lánczfonalak egy­mással párhuzamosak legyenek. Ezen rúdra két vagy több erős szalag van erősítve, me­lyek az előállítandó szövet hosszirányában, az (1) állványon forgathatóan ágyazott (119 119) vezetőhengereken át, a (123) nyíl irinyában, az ismert szerkezetű szö­vettekerő és feszítőkészűlékhez vezettet­nek. Miután a szalagokat a feszítőkészű­léken beakasztottuk, a szövést megkezd­hetjük. A szövési folyamat leírásánál induljunk ki a gép azon helyzetéből, mely az 1. áb­rában van föltüntetve. Ekkor a lánczfona­lak szét vannak húzva és most a vetülék­fonál illetőleg az azt tartalmazó hajó át­vethető. A hajó pályáját a (118) lemez képezi (1. és 2. ábra), mely a (10) ládá­hoz erősítve. A hajó átvetése kézzel vagy az ismert szerkezetű vetőkészűlékek vala­melyikével eszközölhető, mely készüléket a rajzok érthetőségének fokozása ezéljá­ból, mint ismeretes szerkezeteket, nem tün­tettünk föl. A vetülékfonál átvetése után a (10) lá­dát kell előre mozgatni. Ez az által törté­pik, hogy a vetülék átvetése után a (6) főtengelyre ékelt (21) kerék egyik foga­zott része a (20) fogaskerékhez ér, me­lyet ily módon forgásba hoz. A (21) kerék négy helyen bír fogazással és egy-egy fogazott rész annyi foggal bír, hogy a (20) fogaskereket egy fél fordu­lattal elforgatja. Ezen fél fordulat a (19) 18) kúpkerékpár és (17) tengely által a (16) tárcsára vitetik át, mely így szin,tén egy fél fordulatot végezve, a (15) hajtóráddal a (10) ládát előre nyomja. A (21) kerék­nek négy helyen való fogazása nem okvet­len szükséges; ezen kivitelnél csak azért választatott így, mert a (6) főtengelynek egy teljes fordulatánál a (10) láda két­szer megy ellőre és kétszer vissza, a mi ter­mészetesen csak konstruktív jelleggel bír. Mihelyt a láda leghátsó helyzetéből ki­indul, a (87) ütközőcsap fölszabadul és a (84) rúgók az összes (61 62) horgokat ki­nyitják, úgy hogy a lánczfonalak a sodró­rudak (52) hornyaiba csattannak. A láda továbbhaladásánál a (122) leme­zek a vetülékfonalat előretolják, mialatt a szövet helyben áll. A ládával együtt a (30) mellső sodrórudak is előrehaladnak, miközben a lánczfonalak, minthogy a szö­vet áll, a mellső sodrórudak (52) hor­nyaiban csúsznak. Ezen állapot addig tart, míg a vetülékfonál a lánczfonalak azon pontjáig jutott, a hol, a gép előző mű­ködése folytán, a lánczfonalak sodrása vég­ződött. Itt a vetülékfonál a lánczfonalak sodrott részeiben fönnakad, és az egész szövetet maga előtt a (123) nyíl értelmé­/ ben előretolja, a midőn a szövettekerő gép működik. Midőn a láda pályájának vége felé köze­ledik, a vetülékfonalat a lánczfonalak sod-i rásába jól be kell szorítania és ezenkívül

Next

/
Thumbnails
Contents