17643. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés betűjegyek lerakására

- 3 -Az (1) lemez fölött a lerakandó betűkkel telt (31) tartály van elhelyezve. Mindegyik tartály több (az adott esetben tíz) egyesített (32) csatornából áll, melyek mindegyike a szétszedendő szedés egy sorát képező betűjeggyel van töltve. A (31) tartályok két különböző, párhuzamos (I II) pályán mozognak, eme pályákon mozgásukat a pálya mellett lévő nyilak éltelmében végzik és az (Apálya bal végén a (II) pályára, illetőleg a (II) pálya jobb végén az (I) pályára mennek át, tehát zárt pályán mozognak. A (3) lemez fölött a (31) tartályokat a (33) csigák a (34 35 36) síneken vezetik (2., 3. ábra), minek következtében a (3) lemezt a tartályok nem terhelik és ez csak a betűk súlyát viseli. A (34 36) sínek a (37 38) hossztartókra vannak szerelve, melyek a (39 40) kereszttartók között nyúlnak el, ezek ismét a (18 19 27 28) vezetékekre támaszkodnak. A (35) sínt egy (I) tartó képezi, mely végeivel az (1) lemezre támaszkodik. Az 1. ábrán azért, hogy a többi részek világosabban legyenek láthatók, a (33 3 i 36 37 38 39 40) csigák, sínek és tartók elhagyattak. Mindegyik tartály végén és pedig alsó végén négy-négy (41 41 42 42) foggal van ellátva, melyek a lengő és ide-oda mozgó (43 44) fogasrudakkal működnek össze, miáltal a tartályok a (3) lemez áttörései fölött eltolatnak, egymásután érik a különböző áttöréseket és az (I II) pályák mentén mozognak. A (43 4-4) fogasrudak hosszirányban eltolódhatnak, (45) illetve (46) hüvelyekben vannalc vezetve és a (47) illetve (48) peczkek segélyével a (49) illetve (50) emelők villás végeibe fogódzanak, mely emelők a lengő (öl) illetve (52) tengelyen vannak megerősítve. Az (51) tengely lengő mozgását a másik végén megerősített (53) emelő idézi elő, mely az (54) csiga segélyével a (25) korong (55) hornyába fogódzik és az (56) emelő, (57) csiga és (58) horony által az (52) tengelyt indítja megfelelő mozgásnak. Ily módon a (43 44) fogasrudak időszakos ide-oda lengést végeznek, mely az (55) illetve (58) hornyok által van meghatározva. A (45) hüvelyt két (59 60) kar viseli, melyek az (1) lemez alatt elhelyezett (61 62) csapok körül forgathatók és a hasítékos (63 64) emelőkkel vannak kapcsolva. A (63 64) emelők hasítékaiba (65 66) csapok fogódzanak, melyek a (3) lemez (13 14) vezetékei segélyével vannak vezetve. A (46) hüvely megfelelő részeit (67 68 69 70 71 72 73 74) betűk jelzik. A hasítékos (63 64) illetve (71 72) emelők ellentétben lévén elrendezve, a (45 46) hüvelyek egyidejűleg ellenkező irányú lengéseket végeznek, tehát a (43 44) fogasrudakat egyidejűleg hozzák az (I) pályában a tartályok (41 41) fogaival illetőleg a (II) pályában a tartályok (42 42) fogaival kapcsolatba. Ha a fogasrudak a tartályok fogaiba fogódzanak, az utóbbiak az előbbiek ide-oda mozgásában részt fognak venni, külön pedig nyugalombán maradnak. A megfelelően alakított (6 55 58) hornyok a (3) lemeznek és a (31) tartályoknak következő viszonylagos mozgását idézik elő-A (3) lemez akkor, mikor a lökete végpontjába elérkezett, egy pillanatra nyugalomban marad, még pedig mindaddig, míg a (6) horony köralakú (k 1) része, illetőleg (m n) része mozog a (16) csiga fölött. Mikor a (16) csiga az (m n) horonyrészben mozog, a (3) lemez az 1. ábrán látható helyzetet foglalja el, mely helyzeténél a (41) áttörések a (II) pályán fekszenek, úgy, hogy az áttörések a (II) pályán lévő csatornák körzetében vannak, míg a (i) áttöréskor az (I) pályán kívül az ezen lévő tartályok környezetén kívül van. A lemez ezen nyugalmi helyzete közben a 3. és 1. ábra szerint a (43 4-4) fogasrudak a (31) tartálynak az (1) pályában lévő (41) fogaival, illetőleg a (31) tartálynak (II) pályában lévő (42) fogaival vannak kapcsolatban és minthogy ez alatt az idő alatt az (58) horony (o p) része mozog az (57) csiga fölött, a (44) sín a (31) tartályokkal a (II) pályán először balfelé mozog, mikor a betűsorok annyira a (41) áttörések fölé jutnak, mint azt föntebb jeleztük, egy rövid ideig nyugalomban marad, hogy az esetleg éj) oly módon mint az áttörés jelzett legalsó betű az áttörésbe léphessen és a sor leeshessen, azután ugyan-