17500. lajstromszámú szabadalom • Vonós zenélőmű kicserélhető hangjegylapokkal vagy hangjegyhengerekkel

emeltyű is visszavitetik kiindulási helyzetébe. Mihelyt a húr eltávolodik a vonószalagtól) megszűnnek azonnal a húr rezgései és ezzel együtt a hang is. Utánhangzás nem következik l»e, mivel a húrnak nyugalmi helyzetébe való visszatérése alkalmával beálló rezgésváltozásokkal szemben az (f) emeltyűcsúcs tompítólag hat. Hogy a húrnak nyugalmi helyzetén túl való kilengését és az ezáltal bekövetkezhető, a (G) emeltyű (g) orrának hozzáiitődését a hangjegylaphoz vagy a hangjegyhengerhez meggátoljuk, az emeltyű szabad vége fölött egy puha anyaggal, pl. nemezzel, bőrrel stb. bevont állító csavarokkal beállítható (H) sín van alkalmazva, mely a húrnak és az emeltyűnek fölfelé való visszahaladását határolja. A (h) féml íerethez forgathatóan hozzáerősített és (i) rúgó által feszített (il) emeltyű (lásd 2. ábrát) arra szolgál, hogy az (E) vonószalagot feszesen tartsa, a mennyiben az (i) rúgó húzó hatása folytán egy, az emeltyű másik végén alkalmazott (i2) korongot a vonószalaghoz szorít. A (J) hangjegytartó a hangszer fölött, még pedig a (Gr) emeltyűkre merőlegesen van a szokásos módon elhelyezve. Mivel a (G) emeltyű (g) orrának addig, a meddig az illető húr rezgésben van. leszorított helyzetben kell tartatnia a fölötte elhaladó hangjegyfogak által, az említett (g) orr oly széles, hogy az ugyanazon emeltyűnek megfelelő hangjegyfogak több sorba oszthatók oly ezélból, hogy a fogak leváltása folytonos legyen (lásd 3a. és 3b ábrákat). A 3b. ábrában föltüntetett hangjegylapnál (K) a (G) emeltyű (g) orrának szélességét jelenti, a mely fölött a (c) hangjegyfogak három egymás mellett fekvő sorban haladnak el. A rezgésbe hozás tartama a (k) vonal által van jelezve és mellette látható, hogy a megszakítás nélküli rezgésbe hozás czéljából a hangjegyfogak a (G) emeltyű (g) orra fölötti elhaladásuk alkalmával kölcsönösen fölváltják egymást. Az 1., 2. és 3. ábrákban föltüntetett mechanizmusnál szerkezeti változtatás nélkül fogakkal ellátott hangiegylapok helyett a ki. ábrában föltüntetett, 3. oldalukon a lemezből kivágott és negyedik oldaluk körül fölhajlított négyszögletű (Cl C2 C3) nyelvek is alkalmazhatók, a melyek kiemelkedő hangjegyek gyanánt szerepelnek. A megpendítés tartama szerint, hosszabb hangzás elérése czéljából két vagy több ily nyelvet helyezünk egymás mögé, a melyek azután együttvéve egy hangjegyfogat alkotnak (lásd í. ábrát). Ugyanígy alkalmazhatók a 4b. ábrában föltüntetett tető alakú hangjegyek is, a melyek egymás mellett kivágott kétsor(cl c2 c3) nyelvből alakíttatnak. Az 5. ábra oly vonós szerkezetet tüntet föl, a melynél a hangjegyhenger vagy lningjegylap és a kétkarú (G) nyomó emeltyű közé egy, az 1 tengely körül forgó, oldalt (n) csillagkerékkel ellátott (m) fogas henger van közbe iktatva. Az (n) csillagkerék fogainak száma kétszer akkora, mint az (m) fogas hengeré, úgy hogy ha az (n) csillagkerék egy foggal lesz egy (c) hangjegyfog behatása által elforgatva, a fogas henger csupán egy fél fogosztással forog el. a minek következtében ott, a hol a fogashenger kerületén a (c) hangjegyfognak a csillagkerék fölött való elhaladása előtt foghézag volt, most fog lesz és viszont. A (G) emeltyűnek (o) rúgó által az (m) fogashengerhez szorított (g) orra fölváltva az (n) csillagkerék forgása alkalmával a fogashenger fogaihoz és foghézagaiba lesz szorítva. Az 5. ábra a (G) emeltyűt működésen kívüli állapotban tünteti föl, mivel (g) orra az (m) hengernek fölötte lévő foga által gátoltatik meg abban, hogy az (o) rúgó nyomásának engedjen. Az 5a. ábra ellenben azt tünteti föl. hogy miképen lesz az (n) csillagkerék és az (m) fogashenger az (F) hangjegy lap egy (c) foga által forgatva és a (g) emeltyűn az (o) rúgó által fölfelé az (m) henger foghézagába szorítva, és eközben a másik emeltyűkar (f) csúcsa a húrt az (Ei vonó szalagra szorítja le. Ezen kiviteli alaknál a következő hangjegyfog elhaladása alkalmával a csillagkerék, fogashenger és az emeltyű és ezzel együtt a húr is az 5. ábra-