17478. lajstromszámú szabadalom • Újítások mintázott kettős bársonyokat szövő kézzel vagy mótorral hajtott gépeken

tárgyát képező újítások néhány foganatosí­tást alakjukban vannak föltüntetve. Az 1. és 2. ábrában ezen újítások kézi szövő széken; a 3. és 4. ábrában ellenben géppel mű­ködtetett szövő széken vannak bemutatva. Az 5. ábrában a mozgatható zsinórren­dezőnek egy más foganatosítás! alakja van föltüntetve. Az 1. ábrában föltüntetett foganatosítás alaknál a (P) zsinórrendezőt az ennek négy sarkán megerősített és a szövő szék vala­mely helytálló részére fölfüggesztett 00 spirális rúgók hordják, mely zsinórrendezőt függélyes eltolatásánál tetszőleges módon vezethetjük, a jelen foganatosítási alaknál e czélra a (G) peczkek szolgálnak, melyek a rendező végein keresztülhatolnak és egy karom vagy a tetszőleges elrendezésű (E) szögletkampó által hordatnak, mely a szövő szék állványának mindkét oldalán van meg­erősítve és arra is szolgál, hogy a zsinór­rendezőnek alulról fölfelé való eltolalását határolja. Ezen zsinórrendezőt négy közönséges (A) zsinór segélyével a szövő szék szerkezete működteti, mely zsinórok egyrészt a gép­nek külön (D) kampóival, másrészt pedig a zsinórrendezőnek egy-egy sarkával vannak összekötve. Hogy a gép által a zsinórok fölső végén kifejtett húzás a zsinórrendezőn ellenkező irányú húzásként érvényesüljön, vagyis, hogy ez utóbbi ekkor sülyedjen, a zsinórok az (S) görgőkön vannak átvezetve és az;i­nórrendező alsó oldalán megerősítve. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a négy zsinór helyett csak kettőt alkalmazunk, melyek mindegyike a zsinór­rendező két sarkával villaszerűén van ösz­szekötve. Ezen czélra természetesen bár­mely más működtető berendezést és a zsi­nórrendezőt tetszőleges fölszereléssel al­kalmazhatjuk. A zsinórrendező mozgathatóságának kö­vetkeztében, a mint könnyen belátható a esévék minden változásnál, melynek a zai­nórrendezőt alávetjük, legöngyölődni kény­szerülnek, mivel a zsincrrendező lefelé való mozgásánál a zsinórokba ütközik, melye­ken a bolyhfonalak keresztül vannak ve­zetve, ezen fonalakat sülyeszti és ez által ugyanoly mértékben a csévék legöngyólítl­sét is eszközli. A zsinórrendező eltolódása által azonban természetesen csak azon fonalak fognak le­göngyölődni, melyeknek az illető pillanat­ban dolgozniok kell, míg a többi nem dol­gozó fonalak egyáltalában nem fognak le­göngyölődni, mert már a legalsó helyzetet foglalják el, úgy hogy a zsinórrendező ezen fonalaknak zsinórjait nem menesztheti ma­gával. Végre a zsinórrendező lefelé mozgása csak bizonyos munkapillanatokban történik, pl. egy darab bolyhfonalának egy másik meg­előzőhöz való kötésénél; a zsinórrendez'5 az (R) spirális rúgó hatása alatt való meg­emelkedésénél a zsinórokat szabadon bo­csátja és ezeket fölvenni engedi. Mivel a bolykötés a következő mozgásoknál törté­nik, a fonalak a csévék által legöngyölí­tett hosszt lassanként ama pillanatig ve­szik föl, melyben ezen fonalaknak megemel­kedő zsinórjai — a szövési művelet mene­tének megfelelően a zsinórrendezőnek egy későbbi eltolatásánál ismét sülye-ztet-i nek; ez az egész gyártás alatt ismétlődik. Minthogy azonban előfordulhatna, hogy a zsinóroknak a zsinórrendező által való sü­lyesztésénél a bolyhfonalak által a csé­véikre gyakorolt húzás a szövő széknek mellső részén a bolyhfonalak megfeszülé­sét idézhetné elő, minek következtében mindkét darab erősen egymáshoz füzetnék, ennek elkerülésére a második (Z) bolyh­ládarúd van elrendezve, mely a gépezetnek két külön (F) kampója által működtetve, azon pillanatban gyakorol nyomást a kö­zönséges (H) bolyhláda-rúdra, mielőtt a zsinórrendező lefelé mozgatta tik; ekként a két (H) és (Z) bolyhládarúd közzé szorított bolyhfonalak azon idő alatt, melyben ezek a zsinórrendező által a csévékre húzást fejte­nek ki rögzítve maradnak és húzásuk a da­rabokra nem vitetik át, melyek ennek kö­vetkeztében a szövés egész tartama alatt egyenlő távolban maradnak egymástól.

Next

/
Thumbnails
Contents