17465. lajstromszámú szabadalom • Klaviaturás írógép egyidejűleg lengő és eltolható billentyűkkel
— 5 -dalról való nézetben, illetőleg részben függélyes metszetben, míg a 17. ábrán föliilnézetbeu van bemutatva. (58) billentyűrudak egy kúpföliiletben feküsznek és egyik végüknél a kúposán boltozott (60) állványlapnak (59) pallójában, a másik végükön az állványnak merőleges irányba nyúló (61) hasítékokkal ellátott (62) sektorlapjábau (18. ábra) oly módon vezettetnek, hogy azok a (63, 64, 65) billentyű -fejek valamelyikére gyakorolt nyomás következtében a 16. ábrán pontozva föltüntetett állásba, vagyis a lenyomtatás végett a (66) papírhengerhez lendíttetnek. Azon ezélból, hogy e közben az összes billentyűrúdnak betűi a közös (67) nyomtatási pontba találjanak, (18. ábra) a billentyűrudaknak (68) betűcsoportokkal eláttott (69), vége a lengési síkban megfelelő darabon előre van hajlítva. (58) nyomógomb a billentyűrúddal, valamint a hozzátartozó (74) ütközőorral szilárdan össze vau kapcsolva, míg (64, 65) nyomógombok rövid (71, 72) emeltyűkön ülnek, (19. ábra), melyek (73)-nál a billentyűrudakhoz csuklósan csatlakoznak és (74) rúgók által tartatnak emelt helyzetben, oly módon, hogy (71, 72) emeltyűknek (75, 76) ütközőorra a billentyűrúdnak alsó szélén túl nem nyúlhat. A 19. ábra a billentyűrúd nyomógombokkal ellátott végének fölülről való nézetét mutatja be. (75, 76) ütközőorrok alul lépnek elő, amidőn (64, 65) nyomógombok megüttetnek. Az említett ütközőorrok a kúpalakúan boltozott (60) állványlapnak (77) ütközőszélével működnek össze és határolják a billentyűrudaknak eltolási útját, a szerint, a mint (63, 64, 65) nyomógombok valamelyike megüttetik, oly módon, hogy annak megf'elelőleg (alulról számítva) a harmadik, második, illetőleg első (68) betű hozatik a lenyomtatásnak megfelelő állásába s a nyomásnak folytatása alkalmával lenyomtattatok, a mennyiben mint belátható, a billentyűrudak (69) mellső vége a lenyomáshoz szükséges lengő mozgás által (61) hasíték közvetítésével egyidejűleg a nyomtatásnak nugfélelő helyzetbe hozatik. A (60) lapnak (77) ütközőéle egyidejűleg a billentyű rudak lengő mozgásainak határolására is szolgál, míg ugyanezen (60) 1 ipnak mellső része a lengő mozgás lehetővé tétele czéljából, tompább kúppá vau képezve, mint a hátsó része. A billentyűrudaknak az ábrákon föltüntetett nyugalmi állásában való megtartására, valamint abba való visszavezetésére (78, 79) rúgók szolgálnak, melyek közül az előbbiek megfelelő ellenállást gyakorolnak a lengő mozgás ellen és az utóbbiak az eltolás ellen gyakorolnak ellentállást, míg a két rugónak egymással szemben való ellenállása úgy van megválasztva, hogy a lengő mozgás még akkor nem végződik be, midőn a teljes eltolás már bekövetkezett. A billentyűrudaknak nyugalmi állásánál az ütközőül egyrészről (61) hasítékoknak fölső széle, másfelől (77) ütközőélek szolgálnak, melyekhez a billentyűrudak (80) nyúlványokkal hozzáfeküsznek. A második csoport betűinek (negyedik, ötödik és hatodik betű) és a harmadik csoport (hetedik, nyolczadik és kilenczedik) betű lenyomtatása végett a (60) lapnak (77) ütközőéllel ellátott melső része, vagy pedig (66) papírhenger két átváltóbillentyű közvetítésével elállíthatólag lehet elrendezve. Mint az 1., 2. és 3. ábrákkal kapcsolatosan említettük, a 16. és 17. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál is lehetséges a berendezést oly módon átváltoztatni, hogy a gépnek a billentyűzetet hordó vége lefelé, míg a másik vége a papírhengerrel együtt fölfelé esik. ami 17. ábrának 90°-kal való elforgatása által válik szemléltethetővé. A billentyűrudaknak kúpfölületben való elhelyezése, mely fölület természetesen hengerfölület által is helyettesíthető, czélszerű ugyan, azonban a találmány foganatosítására nem föltétlenül szükséges. Csakis az a lényeges, hogy a billentyűrudaknak a betűket hordó végei a lefelé való lengés alkalmával a nyomtatási pont fölé konvergáljanak, a mi a billentyűrudaknak megfelelő ágyazása, illetőleg vezetése mellett többféle módon elérhető, még abban az esetben is, ha a billentyűrudak nem görbe felületben, hanem egy síkban fekszenek.
