17447. lajstromszámú szabadalom • Hengerjárat

függetlenül is készíthetjük és a (6) tengelyeken az (5) csapágyak külső oldalán rendezhetjük el (5. ábra). A találmány foganatosítására csak az szükséges, hogy a hengereket alkalmas módon érdes fölülettel lássuk el és hogy sima karikákat alkalmazzunk, melyeket ezután bármely állásban rendezhetünk el, hogy azok segélyével a hengereknek érdes fölületeit érintkezésen kívül tartsuk. A hengerjárat üzeménél a (8) szíjkorongra erőt viszünk át, hogy az ezen szíjkorong tengelyével összekötött hengert közvetlenül hajtsuk, a mikor is a többi henger az első hengertől súrlódás útján vagy a hengerek között átjáró anyagáramlat és a hengerek közötti súrlódás által hajtatik. Az ismeretes, sima fölületekkel vagy palásttal bíró törő vagy zúzó hengereknél az ezek közötti anyag rendesen az (xx) vonalig (7. ábra) terjedő vastagsággal bír, a mikor is a hengerek közötti nyílás aránylag igen nagy. Ennek következtében az anyag az őrlő fölületeken eltolódni vagy csúszni igyekszik, úgy hogy az adagolás csekély lesz. Ha azonban a törő hengereken hullámos vagy érdes fölületeket rendezünk el (8. ábra), akkor az anyagnak a hengereken való csúszását teljesen beszüntetjük, mivel a hengereknek szomszédos fölületei zsebeket alkotnak, melyek az anyagot közvetlenül a hengerek közé húzzák. Megemlítjük még, hogy a hullámos vagy érdes palásttal vagy fölületekkel és az ezeknek egymással való érintkezését elhárító sima karimákkal ellátott törő hengereket nemcsak a jelen találmány tárgyát képező henger járatnál, hanem egyéb szerkezeteknél is alkalmazhatjuk; így pl. ezen elrendezést közönséges törő hengereknél is alkalmazhatjuk, melyeknek tengelyei nem rnoz- j gatható csapágyakban forognak, mely csapágyak ennek következtében a törő hengerek által átszolgáltatott igénybevételeket fölfogják. Ha a jelen találmány tárgya a föltüntetett három hengerű typusnál talál alkalmazást, akkor az anyagot az egyik végső henger és a középső henger között és ezután a középső henger és a másik végső henger között vezetjük el, a mint ez a törzsszabadalomban leírt szerkezetnél történik. Azonban bizonyos körülmények között előnyösebb lesz, ha a hengereket vízszintes síkban rendezzük el. Ezen esetben a hullámos vagy érdes fölület az egyik végső hengeren fölöslegessé válik és ennek következtében ezen henger tengelyét csak a sima (20^ karimákkal látjuk el, melyek a középsc hengernek hasonló karimáival érintkeznek. Ezenkívül még fölemlítjük, hogy csak két hengert is alkalmazhatunk, melyeket egy mozgó, végnélküli kötéllel kötünk össze egymással, mely kötelet a függetlenül elrendezett csigáik vagy korongok között a törzsszabadalomban leírt módon keresztben fektetjük; de ezen elrendezés nem oly czélszerű, mint a három tengellyel bíró szerkezet, melyek egyenként két vagy három hengert hordanak, a mikor is a végnélküli kötél a tengelyek külső végén egymástól függetlenül elrendezett csigák vagy korongok köré van vezetve. SzAliADALMI IGÉNY. 1. Henger járat, jellemezve a törő hengereken elrendezett hullámos vagy érdes, a tengelyeken elrendezett sima, egymáson gördülő karimák által kapcsoláson kívül tartott őrlő fölületek által. 2. Az 1. alatt igényelt hengerjáratnak egy foganatosítási alakja, melynél a törő hengereknek hullámos vagy érdes palástfölületei kemény öntésüek. 3. Az 1. alatt igényelt hengerjáratnak egy foganatosítási alakja, melynél a törő palást leszerelhető (21) törő lemezek által van képezve és melynél a hengerek a tengelyeknek (15) vastagított részére vannak ékelve. 4. Az 1. alatt igényelt hengerjáratnak egy foganatosítási alakja, melynél a törő palástnak a henger tengelyén való hosszeltolódása megosztott, a tengelyen elrendezett hornyokba fogódzó (18) gyűrűk által van megakadályozva. (3 rajzlap melléklettel.) i'ALLAB RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPHSTKi.