17430. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kelmefestésre a jiggergépen
Megjelent HMM), évi márczins lió 15-én. MAGY. A KIR. SZABADALMI pjjpjf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17430. szám. XIV/e. OSZTÁLY. Eljárás kelmefestésre a jiggergépen. HEINRICH LAAG & CIE. CZÉG DÜSSELDORFBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 október hó 7-ike. Elsőbbsége 1897 november 11-töl kezdődik. Mióta a szöveteknek végekben való festése ismeretessé vált. az alkalmazott eljárás, a végeknek a motolán való kezelése, mindig a szövetek (különösen a selyem és félselyem szövetek) károsításának egy sorozatát vonta maga után, melyek ugyan idővel a kezelésben elért nagyobb gyakorlottságfolytán megfogytak, lényegükben azonban még megszüntetésükre várnak. Azon hibák és sérülések, melyeket a szöveteknek a motolán való hosszas primitív kezelése és a festőtőkék kezelése okoz, olyanok, hogy úgy a festőt, mint annak megbízóját valósággal kétségbe ejtik. A motolán való festés folytán föllépő hibák lényegileg a következők : 1. A festés egyenlőtlensége. 2. A szövetek eltolódása és zavaros kinézése, valamint összekarczolása 3. Altalánosságban a szálak kopása és ennek következtében a szövetek csökkent fénye és csekélyebb tartóssága. 4. A rendesnél hosszabb kezelés folytán képződő csíkok, mely hosszabb kezelés szükségessé válik oly végeknél, melyek az első kezelésnél nem lettek kellőképen átfestve vagy nem feleltek meg a mintának. 5. Teljesen kopott, fehéres szürke helyek, melyek a festőtőke gondatlan vagy ügyetlen kezelésének vagy a motolán való erős súrlódásnak eredményei. 6. Törékeny csíkok, melyeken a festőanyag ezenfölül még erősebben fogott. 7. A szövet hosszélein a varrás lyukainak láthatósága, mely lyukak a végeknek a színoldal megvédése czéljából szükséges egymásra férczelésétől erednek. 8. A végek a két végükön azoknak összebogozása és saját végeikkel való összekötése által annyira megsérülnek, hogy az ebből a gyárosra háramló kár 100 m.-es végeknél a szövet értékének legalább s /i°/o ára. 50 m.-es végeknél pedig 1 /2 °/o-ára tehető. Mindezen hibák már most elkerülhetők volnának a jigger-festőeljárás alkalmazása által. Azonban minden fáradozása, mely a szöveteknek ezzel az eljárással való kifogástalan festését czélozta, dugába dőlt. Nem sikerűit a végeket egyenletesen kifesteni. Ugyanis a festékfürdővel megtöltött jigger alkalmazásánál kitűnt, hogy a szövetek és pedig különösen a festéket erősen vonzó szálakból készült szövetek, mint pl. selyem és félselyemkelmék — ilyen jiggeren való áthaladásánál a festéket a fürdőből nagyon gyorsan fölveszik annyira, hogy a tekercs