17397. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkövek előállítására
- 2 üveg, vagy lehető kis darabokra tört kemény kő, mivel ezen anyagok a kőképző anyag kiváló megkeményedését idézik elő. A következőkben üreges kő előállítására szolgáló eljárást írunk le, melynek magyarázatára a mellékelt rajz 1—7. ábrája szolgál. Közönséges (a) formaszekrény fenekére tisztított formahomok, vagy őrölt kő vagy őrölt üvegből (b) betétet helyezünk és pedig úgy, hogy ezen betétet kis mértékben megnedvesítjük, hogy bizonyos forma bepréselése folytán ezen forma alakját fölvehesse. Ezen megnedvesített betétnek Talamely forma bepréselése által, melyet azután eltávolítunk, tetszőleges mélyített fölületet adunk, mely pl. egy négyoldalú gúla stb. belső felületének felel meg. Az így alakított (b) formaanyag betétre csak egy réteg kőképző anyagot helyezünk és világos, hogy a kőképző anyag ezen része ugyan olyan fölületű lesz, mint a milyen alakú a formaanyagba benyomott forma volt. Mint már említettük, a kőképző anyagnak olyan nedvesnek kell lenni, hogy jól formálható legyen és a formaanyag mélyedéseit jól kitöltse. Ezután a szekrény oldalfalaihoz támaszkodó (d) válaszfalat helyezzük a szekrénybe, mely a szekrénnyel nem érintkező oldalán (e) fémlappal van burkolva. A (d) válaszfalat (e) fémlappal együtt úgy helyezzük a szekrénybe, hogy alsó végük a kőképző (f) anyagra ér, fölső végük pedig az (a) szekrényből kissé kinyúlik. A (d) illetve (e) válaszfalak közé annyi kissé nedves (g) formaanyagot helyezünk, hogy a formaszekrény körülbelül félig teljék meg. Döngölés által ezen formaanyag felületét lehetőleg vízszintessé tesszük és a kőképző anyagból egy vékony (i) réteget terítünk rá. Ezen (i) réteg képezi a kő erősítő bordájának egy részét. Az (i) rétegre ezután ismét formaanyagot öntünk körülbelül a szekrény fölső széléig. A kőből eddig a mellső, díszítménnyel ellátott (f) falat és az erősítő borda egy részét készítettük el. Ezután a (d) válaszfalakat óvatosan kihúzzuk és az így előállott üres teret kőképző anyaggal töltjük ki miáltal a (j) oldalfalakat nyerjük. Az (i) bordát a (j) oldalfalakkal oly módon kötjük össze, hogy az (e) fémlemezeket is kihúzzuk és ezek helyét kőképző 'anyaggal töltjük ki, valamint az (a) szekrény fölső részét is, miáltal a kő hátsó (k) falát nyerjük. Miután az (e) lemez fémből van. sem a formaanyag, sem a kőképző anyag nem tapad rá, a mi pl. fafalak alkalmazásánál könnyen előfordulhat, ennélfogva a kész kő kivétele alkalmával teljesen tinóm élek képződnek. Megemlítendő még. hogy a kőképző anyag azon részére, mely a hátsó (k) falat alkotja, előnyösen még egy réteg formaanyagot helyezünk, hogy a kő ezen részében is lassan és egyenletesen kötődjék le a víz, mert így levegővel, a mi gyorsítaná a vízlekötést, nem érintkezhet. Az eddig előadottak egyszerű alakú műkő előállítására vonatkoznak, és természetes, hogy komplikáltabb fölületű kövek előállításánál, vagy oly kövek előállításánál, melyeknek két oldalát kell díszítménnyel ellátni, az eljárás megfelelően megváltoztatandó. Ha az előbb leírt egy bordával előállított kőnél nagyobb szilárdságot kell előállítani, úgy még egynehány bordával állítjuk -elő a következő módon : Ezen módszer megértésére szolgál a mellékelt rajz 8—10. ábrája. Miután a kő teljesen formálva van, mielőtt azonban megkeményedett volna, (1) fémhüvelyt dugunk rajta keresztül, tehát a hátsó (k) falon, az (i) erősítő bordán és részben a mellső (f) falon. Azután a hüvelyt ismét kihúzzuk és az természetes átmérőjének megfelelően kisebb vagy nagyobb részt vág ki a kő anyagából. Az így keletkezett üreget kőképző anyaggal töltjük ki és így homogén összeköttetés jön létre a kő hátsó (k) fala, erősítő (i) bordája és a mellső (f) fala között, Világos, hogy a (g) és (h) formaanyag eltávolítása után ezen így nyert összeköttetés a kőnek nagyobb szilárdságot kölcsönöz.
