17384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hideg gőzgépeknél a kondenzáczió- és feszültségbeli veszteségek csökkentésére

létük folytán kondenzáltainak, miáltal munkaveszteség áll elő. Ezen hátrány kiküszöbölését, illetőleg csökkentését a jelen találmány első sorban az által czélozza, hogy az elgőzösítőből kilépő, valamely vízgőzzel dolgozó gépnek fáradt gőze által termelt hideg gőzöket azelgőzösítőtől a motorig terjedő útjuknak egészen vagy ennek csak egy szakaszán alkalmas eszköz által, például a hideg gőzök termelésére használt fáradt gőznél nagyobb feszültséggel bíró gőzzel állandóan melegítjük és másodszor az által, hogy a hideg gőzökhöz a melegnek ezen hozzávezetését az utóbbiaknak a munkahengerben való munkateljesítésük tartama alatt is folytatjuk. A hideg gőzöknek az elgőzösítőtől a munkahengerig terjedő útjuk közben való melegítésére szolgáló készülék áll a (b) csővezetékbe iktatott s (e) fűtőcsövekkel ellátott (E) hüvelyből, melyben az átvonuló hideg gőzök a nevezett fűtőcsövek körül átáramló fűtőközeg (magasabb feszültségű vízgőz) áV tal fölmelegíttetnek. A fűtőközeg a nevezett hüvelybe (el) karmantyún vezettetik be, míg elvezetésére (e2) karmantyú szolgál. A (B) munkahengerben munkát teljesítő hideg gőzökhöz1

a meleghozzávezetés a munkahengert körülvevő (Bl) köpeny segélyével történik, hol az utóbbi által képezett iirös térbe a fűtőközeg (hl) csődarabon vezettetik be, míg elvezetésére a (h2) cső szolgál. Az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a hideg gőzök az elgőzösítőtől a munkahengerig terjedő útjuknak csak egy szakaszán melegíttetnek, azonban természetesen t igen könnyen lehetséges a melegítő készüléknek megfelelő megnagyobbítása, vagy meghosszabbítása, illetőleg megszaporítása által, a hideg gőzöket útjuknak az elgőzösítőtől a munkahengerig terjedő egész hoszszán melegíteni. Ezen meleghozzávezetés által nemcsak a kondenzáczió- és lehűlési veszteségek ke- ) rültetnek el a csővezetékben, hanem azonkívül a hideg gőzöknek térfogatnövekedése következik be, a nélkül, hogy azoknak feszültsége növekednék. A termelt hideg gőzökhöz a melegnek oly módon való hozzávezetése, hogy azoknak térfogata a feszültség emelkedése nélkül növekedjék, oly módon értendő, hogy midőn a hideg gőzök térfogata növekedik, egyszersmind ja gőztermelés a gőzösítőben csökkentetik, a mennyiben az utóbbiba ekkor kevesebb meleg vezettetik. A hideg gőzök alacsony hőmérsékleténél fogva az ezeknek telített állapotban hozzájuk vezethető meleg mennyiségét azon feszültség szabályozza, mely e közben föllép. Azonban ezen feszültség már csekély hőmérsékletnél is rendkívül, magas, úgy hogy ezen körülmény a gépeknél szerkesztési nehézségeket okozna. Ezen nehézségek és hátrányok elmellőzésére szolgál a föntebbiekben jellemzett eljárás, a mennyiben az elgőzösítőben a hideg gőzökhöz csak annyi meleget vezetünk, a mennyi megfelel a- munkához mindenkor megkívánt feszültségnek, míg a további meleghozzávezetést a hideg gőzüknek az elgőzösítőből a munkahengerhez va'o átáramlásuk közben eszközöljük, SZABADALMI IGÉNY. Eljárás a kondenzáczic- és feszültségi veszteségek csökkentésére oly erőgépeknél, melyek alacsony forrpontú folyadékok (ammóniák, kénessav stb.) gőzeivel dolgoznak, mely gőzök magasabb forrponttal bíró folyadék (víz) csekélyebb feszültségű gőzeinek kondenzácziója által termeltetnek, jellemezve az által, hogy a hideg gőzökhöz, ezeknek a gőzösítőből a munka hengerhez való átáramlásuk közben, sőt még az utóbbiban is meleget vezetünk, azon czélból, hogy a hideg gőzöknek térfogata nagyobbítható legyen, a nélkül, hogy ez által feszültségük megváltoznék. (1 rajzlap melléklettel.) rAl.LAS KKS7.VÉ4YTÁRSASÁC. NYOMDÁJA BUDATBSTKh