17373. lajstromszámú szabadalom • Tengelykapcsolás
— 3 — oldali végéhez fekszik, és mely az ezután leírandó rúgok hordására szolgáló (q2(>) nyul- I ványokkal van ellátva. A (Q22 Q23 Q24 Q25) süveg (Q20) koronggal együtt szekrényt képez a (Q21) tengelyeknek egymással érintkező részei körül. A süveg (1^22) (C^2B| falaiból a (ej22) bordák (2. ábra) nyúlnak ki, melyekkel a ((-x>20) korong (<|20) nyúlványai állnak szemben; tzen nyúlványok közé a ezélszerűen gummiból készült (Q26) rugókat erősítjük,, melyek a (Q20) korongot és a szekrényt összetartják. A (Q18) tengely végéhez a (c[27) ék segélyével (1. ábra) a (Q28) kúpkeréknek (Q27) agya van erősítve és a ((.,>21) tengelynek a (Q18) tengellyel érintkező végére ugyanezen vagy bármely más czélszerű módon a iQ3r>) kúpkeréknek (Q3í) agya van erősítve. A (Q29) és (Q30) gyűrűs korongnak vagy keretnek (Q29) része a (q24) ékek segélyével (2. ábra) a szekrény (Q24) részéhez van erősítve ; a korong a (q30) nyílásaiban az ezeken keresztül nyúló és ezeknek belső és külső oldalán (q29) és (q31)-nél megei'ősített (Q32) csapra ágyazott ((^33) kúpkerekek vannak elrendezve. A (Q33) kúpkerekek fogai az egymással átlósan szembenfekvő (Q28) és a (Q35) kúpkerekekkel (1. ábra) kapcsolódnak. A (Q21) és (Q1H) tengelyeket összekapcsoló kúpkerekeknek az imént leirt elrendezése mint kompenzáló szerkezet általában már ismeretes és arra szolgál, hogy a jármű kanyarodásánál a külső hajtókerék a szükséges hosszabb pályát befuthassa anélkül, hogy az erőátvitel bárniikép is megzavartatnék. A (Q26) rúgók lökéshárító szerkezetként hatnak a kapcsolások és a kapcsolt részek között. A leírt kompenzáló és lökéshárító részeket a (Q20) korong és a (Q22 (.,>23 Q24 Q25) szekrény zárja el és védi meg a tisztátlanság ellenében. Ezen szekrényen egy dobfölületet rendezünk el, melyre az (M10) fékszalag van fölfektetve; ezen szalag egyik vége a helytálló (mlO) karokhoz (2. ábra), másik vége az (M9) emeltyúhöz van erősítve, melynek segélyével a fékszalagot tetszésünk szerint feszíthetjük meg. A szerkezet ezen fogana- j tosítása segélyével a fékező nyomást minden-I kor egyenlően oszthatjuk el mindkét hajtó kerékre, minthogy a kompenzáló készülék a fék hatását éppúgy viszi át, mint a kapcsolásokét. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tengely kapcsolás, jellemezve egy fölületén (Q12 QI3 Q12) homoritásokkal ellátott (QIO) kapcsolási dob és (Q3 Q4) kapcsolási gyűrűk, valamint a dob és a gyűrűk között elrendezett (t*>17) görgők által. 2. Az 1. alatt igényelt tengelykapcsolás egy foganatosítási alakja, jellemezve egy a kapcsolási dobra forgathatóan megerősített (Q6) görgőfészek által, mely a négyszögletes harántmetszetü (Q8) rekeszek sorozatából áll, melyeknek hossza a (Q17) görgőkével megegyezik és melyek szélessége valamivel nagyobb a görgők átmérőjénél. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt tengely kapcsolás egy foganatosítási alakja, jellemezve a (QIO) kapcsolási dobot és a (Q6) fészket összekapcsoló egy vagy több (Q14 Q15) ék által, melyek a kapcsolási dob egyenes (Qll) és a fészek spirális (Q9) hornyaival kapcsolódnak. 4. Az 1—3. alatt igényelt tengelykapcsolás egy foganatosítási alakja, jellemezve a (Q14 Q15) ékek (q!4) nyúlványaihoz erősített (Q16) hornyolt gyűrű és ezen gyűrű (Sl) hornyával kapcsolódó az ékeket és így a fészket is a dobon elmozgató (83) emeltyűkarok által. 5. Az 1—4. alatt igényelt tengelykapcsolás egy foganatosítási alakja, jellemezve a (Q28) és a (Q35) kúpkerékkel kapcsolódó (Q33) kúpkerekekből álló, a (Q21) és a (Q18) tengelyeket összekötő kompenzáló részek, valamint az ezen részek között elrendezett (Q26) rúgók által. 6. Az 1—5. alatt igényelt tengelykapcsolás egy foganatosítási alakja, jellemezve egy a kapcsolási dobhoz erősített és kinyúló (q20) szárnyakkal ellátott (Q20) korong, a kapcsolandó tengelyek által hordott (Q28) és (Q35) kúpkerekek, egy ezen