17371. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hajtócső létesítésére
3 -nulybe a tiizelőanyagkamara mellső vége nyílik. Ez a kamara a föntebb jelzett (El) tüzelőanyaggal van töltve. A vízkamarától egy kúpalakú (H) eső megy a légkamarán át, melynek hátsó végén lévő szűkebb torkolata a motorhoz vezető (C) cső közvetlen közelében van alkalmazva. Eme kúpalakú eső mellső végét alkalmas (g) szelep zárja el, mely a csőben rendesen uralkodó légnyomás által zárva tartatik. Ha a tiizelóanyagot meggyújtjuk, mi pl. — mint már előbb említettük — elektromos szikra segélyével történik, az égéstermények a vízkamarában lévő vizet fölhevítik és a vizet elpárologtatva akkora hőmérsékletet és nyomást létesítenek, hogy a légnyomás által zárva tartott szelep kinyílik és az elpárologtatott víz az égésterményekkel együtt a kiöinl J csőbe jut, hol a motorba veze tendő levegővel keverődik. Minthogy a levegő a meleg vízgőzökkel és égésterményekkel kevertetik, a levegő meleg menynyisége annyira nagyobbodik, hogy a motor be nem fagyhat, azonkívül pedig a motorba vezetett gáz tömege is nagyobi). A találmány egy más kiviteli módozatánál, mely a 3. ábrán látható, az először leírt berendezéssel kapcsolatban alkalmazzuk a második kiviteli módozatnál ismertetett (G) vízkamarát és (Dl) elégetőkamarát. Ennél a kiviteli módozatnál az (E) töltés, mely a légkamarával közlekedik, hosszirányban át. van fúrva, úgy hogy ott egy (h) porlaszlócsövet lehet elhelyezni, mely a vízkamarából a töltés hátsó végéhez vezet. Az (El) tüzelőanyag meggyújtása után az égéstermények a (Dl) elégető kamarából, mely a vízkamarával közlekedik, kiáramlanak és a nyomást annyira nagyobbítják, hogy a porlasztócsőben lévő (g) visszacsapó szelep kinyílik és a szétporlasztott víz a csőből kihajtatik. A szétporlasztott víz a másik (D) elégetőkamara hátsó részéhez ós a (D) kamara mellső részén lévő (d) kamarából az (e) csőbe áramlik, melyből a légkamarába és innen a motorba jut. A két töltés meggyújtására szolgáló berendezés az előbb leírttal azonos. A (B) légkamara egyik homlokfalában egy (k) szelei) Vii n alkalmazva, melyet a légnyomás rendesen a fészkére szorít. Ha azonban a (G) vízkamarában a nyomás túlságosan megnagyobbodik, úgy hogy a légkamarában uralkodó nyomásnál nagyobbá lesz, a szelep kinyílik és a vízkamara tartalma közvetlenül a légkamarába áramlik át. Hasonló szelepet lehet természetesen a második kiviteli módozatnál is ugyanazon czél elérésére alkalmazni. A (G) víztartály alkalmazásánál ebben a kamarában a víz fölött elegendő nagy teret hagyunk, mely az égéstermények fölvételére szolgál. Az égéstermények a rugalmasságuk következtében a vizet a motorhoz hajtják, úgy hogy veszélyesekké válható nyomások föl nem léphetnek. A föntebbiekben a kamarákat lég- vagy sűrített légkamaráknak, illetve vízkamaráknak neveztük. Megjegyezzük azonban, hogy a föntebb jelzett hajtóközegek helyett más gáznemű vagy csöppfolyós anyagok is alkalmazhatók. pl. szénsav, folyékony szénsav, ammóniák, gáz oldata stb. Ép úgy, bár a berendezést mindig motoros torpedókra alkalmazva ismertettük, azt számos más oly czélra is lehet használni, hol nagy nyomások, magas hőmérsékletek és nagysebességek megengedhetek, illetve kívánatosak. Sűrített levegő alkalmazása esetében a levegő ammoniákgázzal lehet keverve, úgyhogy ha a tüzelőanyagból esetleg nitrosegázok fejlődnének, ezek közömbösíttessenek. nehogy a motor fémrészeit támadják meg. Bár a nitrovegyületek a levegő kizárása mellett is égnek, az égéstermények tetemes részét szénoxyd és szabad hydrogén képezi, úgy hogy ha az égósterményeket a levegőn meggyújtjuk, a szénoxyd széndioxyddé és a hydrogén vízzé ég el. Sűrített levegő helyett legczélszerüebben ammóniák vagy más folyadék, pl. szénsav használható a nitrovegyületek égésterményeinek keverésére. Minthogy a nitrovegyületek az égést maguk is táplálják, a nitrovegyületeket szénsavban is el lehet égetni és ha az elégető kamarához folyékony vagy gázalakú szénsavat vezetünk, a szénsav
